Vb a felhők között- Hoós Miklós történelmet írt a társaival

A vitorlázó repülés szépségével édesapám ismertetett meg, aki maga is repülő oktató volt. Ennek köszönhetően a gyerekkorom nagy részét a repülőtéren töltöttem. Az első műrepülés is édesapámmal történt - utalt a kezdetekre a 41 esztendős Hoós Miklós, a MALÉV Repülőklub oktatója. - Tizenöt éves koromban repültem először egyedül vitorlázó géppel. Röviddel ezután pilóta jogosítványt szereztem. Egyre több repülőgép típust ismertem meg, egyre jobb gépekkel repülhettem. Az első műrepülős élményem is édesapámmal történt, annak a repülésnek az emléke nem hagyott nyugodni, ám a motoros repülés költségei meghaladták a lehetőségeimet, így megismerkedtem a vitorlázó műrepüléssel. A műrepülő képzést 2008-ban végeztem el Budaörsön - Sonkoly János és Tóth Ferenc voltak az oktatóim, akikkel élmény volt a képzés. Ezt követően évekig gyakoroltam Szombathelyen, ahol Gombkötő István motoros oktató pilóta motoros felvontatással segítette a repüléseimet.

A CIVA (Nemzetközi Repülő Szövetség Műrepülő Szakbizottsága) az idén Magyarországnak ítélte a 19. Vitorlázó Műrepülő Világbajnokságot. Az erőpróbának a Magyar Műrepülő Klub és a Magyar Repülő Szövetség szervezésében egy Kecskemét melletti repülőtér adott otthont - a világ legjobb műrepülő pilótái adtak számot a tudásukról.

- A világbajnokságon két kategóriában indítottak versenyt, advanced, vagyis haladó illetve unlimited, vagyis korlátlan műrepülő kategóriában - folytatta Hoós Miklós. - De a vb-ig hosszú volt az út. 2012-ben sikerült bekerülnöm a magyar vitorlázó műrepülő válogatott keretébe, Gurály Béla edző szárnyai alá. Az első vb-n a mezőny hátsó felében végeztem, de csapatomban a legtöbb pontot én gyűjtöttem. Dolgoztam tovább. Ám 2013-ban anyagi okokból nem tudtam indulni a vb-n, viszont, Csehországban egy kisebb költségvetésű, de színvonalas versenyen vettem részt, ahol sikerült megnyernem egy versenyszámot. Édesapám halála - 2013 őszén - nagyon megviselt, majdnem abbahagytam a repülést. De Gurály Béla már akkor azzal bíztatott, hogy 2016-ban Magyarország rendezheti a vitorlázó műrepülő vb-t. Így 2015-ben már újra együtt készültem a válogatottal, rész vehettem a csehországi vb-n, ahol a középmezőnyben végeztem, az egyik versenyszámban pedig repültem egy harmadik helyet. Nagy volt az öröm. Aztán 2016-ban Szabó Péter lett a műrepülő szakág vezetője, aki nagyon kedvező feltételeket teremtett a felkészülésre. Jól ment a versenyzés, a Danubia Nemzetközi Vitorlázó Műrepülő Kupán minden versenyszámot megnyernem, magyar bajnok lettem advanced, haladó kategóriában. Elérkezett a világbajnokság.

Fotó. Magyar Műrepülő Klub

Az idei, hazai vb-n advanced kategóriában Józsa Dávid, Czitán Dániel, Szabó Péter, Hársfalvi Pál, Szabó Zsolt és jómagam, míg unlimited kategóriában Tóth Ferenc, Sonkoly János és Szilágyi János képviseltük hazánkat. Ezúttal két versenyszámra redukálták a vb-t: egy ismert és egy ismeretlen versenyszámra. Az egy ismert gyakorlatot a pilóta a felkészülési időszakban begyakorolja, a négy ismeretlen feladatot pedig a versenyen, a lerepülés előtt néhány órával kapja meg.

Egyéniben nem tudtam magamból kihozni a legjobbat, Nyomasztott az anyagi teher amit felkészülés, a vb-részvétel okozott. Nagyon meg akartam mutatni, hogy mit tudok, ami fordítva sült el. Az ismert gyakorlattal csak a középmezőnyben végeztem. Az ismeretlen gyakorlatokban azonban rendeztem a sorokat, és a válogatott második legjobb eredményét értem el. Végül csapatban világbajnokok lettünk! Akárcsak ulimited kategóriában. Ezzel történelmet írtunk, hiszen a sportág történetének legsikeresebb magyar világbajnokságát produkáltuk. Az advanced kategóriás versenyek történetében pedig mi vagyunk az első világbajnok magyar csapat. A verseny - Ábrányi Tamás versenyigazgatónak köszönhetően - kiválóan volt megrendezve, Magyarország nagyszerű házigazdája volt a sportág kiemelkedő eseményének. Nem sokkal a vb befejeztével válogatottunk meghívást kapott a legendás motoros műrepülőtől, Besenyei Pétertől, aki otthonában látta vendégül a csapatot.

- Büszke vagyok arra, hogy részt vehettem egy több éves építő jellegű munkában ebben a sportágban. A gazdasági válság beköszöntével elhagytak bennünk a támogatók, magára maradt a sportág. A versenyzést és felkészülést saját erőből finanszíroztam. Mindig csak magamra és a családomra számíthattam - zárta Hoós Miklós.