Szentgotthárd napját ünnepelték

Huszár Gábor polgármester nyitotta meg a konferenciát, rögtön kitért azokra az itt található értékekre, kincsekre, melyekre büszkék a helyiek. Hangsúlyozta, nem véletlen, hogy a város fejlesztéséhez két szót választottak jeligéül: tradíció és innováció. A tradícióval az értékek megőrzésére, az innovációval pedig a kreatív gondolatok megvalósítására utalnak. A polgármester beszélt az apátság alapításáról, valamint a ciszterciekről, akik elindították egykor a gazdasági fellendülést. Szóba hozta azt a Dorfmeister képet, mely, bár az 1700-as években készült, ám az 1183-as szellemiséget sugározza, amikor is a király mögött már a nemzetiségek is ott álltak. Huszár Gábor ezzel utalt arra, hogy Magyarország már akkor is fontosnak tartotta a nemzetiségek helyzetét. Kiemelte még Róbert Leeb heiligenkreuzi apát személyét, aki sok viszontagság után a gotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte 1734-ben. Ezt követően hozzá is fogtak a monostor és a templom építésének. A polgármester elmondta, szerencsére az épület megmaradt, a városban központi szerepet tölt be. A freskók is láthatók: az egyiken Szent Gotthárd püspök ajánlja a Szentháromságnak a templom rajzát.

2011-ben a testület elhatározta: az értékek megőrzése miatt ismét megünneplik a város napját. Az ünnepet május 5-ére, Szent Gotthárd püspök halálának a napjára tűzték ki. Most konferenciát szerveztek erre az alkalomra. Nem kisebb hír jutott a polgármester fülébe, minthogy a második világháború idején az apátság pincéjében őrizték a Szépművészeti Múzeum egyes kincseit. Ezek idekerülésében, ittlétében és hazatérésben vannak ellentmondások, de az bizonyos, hogy a ládák itt hevertek a terem alatti pincében. Ezt a témát többen boncolgatták: elsőként Csuk Ferenc helyi polihisztor, őt követte Mihály Mária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese. György Sándor a magyarországi harcok befejezésével kapcsolatos tévhiteket oszlatta el, Cúthné dr. Gyóni Eszter a ciszterciek szerepét taglalta a Rákosi-diktatúrában.