2014.12.20. 20:31
Csendes éj a forgalmas Vörösmarty utcában, szombaton délután
Szombathely – Zsúfolásig megtelt a Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesületének Vörösmarty utcai közösségi terme szombaton délután, még a karácsonyi ünnepség megkezdése előtti utolsó percekben is összecsukható székek kerültek elő a titkos zugokból, volt vagy 80 vendég, de ez a minimum. Végül senkinek nem kellett álldogálnia.
Itt mindig így megy: ha valakinek segítségre van szüksége, azonnal többen ugranak. Például akkor, amikor megjön Tamás, és óvatosan utat keres a sűrű széksorok között. Gyorsan megtalálja barátait, valamelyikük (kezében praktikusan összecsukható fehér bot) üdvözlésképpen megsimítja a fejét, jól van, kezdődhet a műsor. A falakon mindenütt színes karácsonyi díszítés, a hosszú terem végében izzósor-ruhában pompázó karácsonyfa, pirosló mikulásvirágok, az asztalokon szaloncukor. A hosszú terem végében Goda István egyesületi elnök megható műsort ígér. Nagy János operaénekes kiereszti a hangját, Ave Mariával, Bánk bán-részlettel érkezik (zenei alap is van, magnóról), a Csendes éjt az egész terem együtt énekli. (Zenei háttérre nincs is szükség.)
Csider Sándor tanár úr saját téli-ünnepi verseit elmélkedésekkel fűzi össze: azt mondja, az igazi ünnephez nem vásárlás kell, hanem odafigyelés. Nem először hívták meg őt egyesületi vendégségbe. A versekből-elmélkedésekből kerekedő füzér egyszer csak mintha fölkanyarodna a fenyőfára, a diszkófényeket produkáló izzósor mellé. A Gyöngyöshermán-Szentkirályi Népdal- és Nótakör verses-zenés adventi műsorát hozta el a karácsonyfa alá. Közben az elnök Fekete Ferencnének is megadja a szót: Terike az egyesületből jelezte, hogy szívesen elmondana egy Zelk Zoltán-verset az ünnep kedvéért. Elmondja, mosolyog, belülről szól, küszöbön a meghatódás is.
A fal mellett szendvicshalmok várakoznak, Goda István bejelenti, hogy van forralt bor és forró tea. Az egyesület karácsonyfája mintha még színesebb fénysziporkákat szórna, mint az elején.