Szombathely

2015.10.07. 14:36

Érdekli, hogy mit eszik a gyermeke? - Szombathelyen a szülők is írhatják az étlapot

Szombathely - Rántott hús, tészta és frankfurti leves a fő kedvenc. A halat azonban senki nem szereti. Menzatesztünk utolsó állomásán a gyerekek ízlésvilágát boncolgattuk.

Budai Dávid

Elérkeztünk menzatesztünk utolsó állomásához, és bár nem ígértük, most már joggal kijelenthetjük, mire ennek a cikknek a végére ér, mindent tudni fog a közétkeztetésről. Mindig is foglalkoztatott, hogy ahol 10 ezer adag fortyog a kondérokban, ott mennyire profinak kell lenni a logisztikának, vagyis mennyire kell előre gondolkodni, hogy a szerdai paradicsomleves-krumplistészta menühöz minden kéznél legyen, és ne akkor derüljön ki, hogy elfogyott a betűtészta. Lehet-e tudni például már most, hogy december 10-én mi lesz a menü? Nos, azt talán még nem, de ahogyan Rózsás Anikó területi igazgatótól megtudtuk, általában 3-4 héttel előre készítenek étlapot, de csak a tárgyhetet megelőző héten függesztik ki azokat a menzákon. Adja magát a kérdés, hogy mégis hányféle étel van terítéken? Olyan sok, hogy ezt ők maguk sem tudják, ráadásul folyamatosan jönnek az újabb és újabb receptek, melyek között sok, régen elfeledett étel is helyet kapott, mint például a köleskása, a kölesfelfújt és a zöldségfelfújt. A változatos étrend egyébként előírás is. Az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap vonatkozásában a változatossági mutató nem lehet kisebb hatvan százaléknál. Rózsás Anikó elmondta: ők nem forgó, hanem változó étlappal dolgoznak, tehát törekednek arra, hogy az étlap minél változatosabb legyen. Általában a 2x10 élelmezési nap változatossági mutatója náluk 90-98 százalékos. Az ételek variációinak a számát jól érzékelteti, hogy - ahogyan Bánfalvi Andrásné élelmezésvezetőtől megtudtuk - október 2-ai kóstolásunkkor még nem ismétlődött egyszer sem az étlap az iskolakezdés óta.

Persze arra is kíváncsiak voltunk, melyek azok az ételek, amelyekért ítéletnapig járhatnánk a menzákra, akkor sem kerülnének soha terítékre. A táplálkozástudomány szerint a helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. Természetesen ez nem száz százalékban igaz, hiszen például hároméves korig nem adható sertésmáj, de bő zsiradékban sült étel sem. A közétkeztetésből ki kell hagyni olyan alapanyagokat, ami a gyermekétkeztetésbe nem illik bele. A rendelet is előírja, hogy nem használható koffeintartalmú ital, a népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerinti energiaital, alkoholt tartalmazó élelmiszer, szénsavas vagy cukrozott üdítő, szörp, kókusz- és pálmazsír sütéshez, főzéshez. A gyakorlatban azt jelenti, hogy meghatározott gyakorisággal és meghatározott mennyiségben más étel, ital adható az energia-és tápanyagszükséglet betartása mellett. Akárhogyan is: aki kávéval szereti leöblíteni a vörösboros marhapörköltjét, az ne menjen menzára.

Ezzel pedig el is érkeztünk az egyik legfontosabb kérdéshez, jelesül, hogy mennyire szeretik a gyerekek az új rendelet kritériumai alapján készült ételeket. Hallottuk, hogy sok helyen tömegével mondják vissza az előfizetéseket, mivel az ételeket íztelennek találják. A területi igazgató szerint – azzal együtt, hogy náluk eddig ezt nem tapasztalták – ennek az lehet az oka, hogy a gyerekek nem ismerik az ételeket. A minap például rizsfelfújt volt az ebéd és a már a szemnek is kulináris élményt kínáló szederöntet ellenére tömegével hagyták érintetlenül a diákok. Sok gyerekre - a hétvégéket leszámítva - otthon egyáltalán nem főznek, és akkor is csupán a húsleves-rántott hús-uborkasaláta bűvkörében élnek, igaz, a gyerekek jó részénél a bűvkörből a salátát ki is hagyhatjuk.

Az általunk tesztelt cég azért nem szenvedte meg túlságosan az új szabályozást, mert már több mint egy éve az új elveknek megfelelő ételeket főzik. Próbálnak az igényeknek megfelelő ételeket készíteni. Mivel a rántott húst kedvelik a gyerekek, ezért újabban nem bő zsiradékban, hanem sütőben sütik, minimális olajjal megspriccelve. Nem nagyon vehető észre a különbség. Ugyanígy készítik a húspogácsát, halvagdaltat is. Az előírt gyakoriság betartásával továbbra is főznek tésztát és készítenek aranygaluskát, mivel ezek az ételek örök kedvencek. Az új alapanyagok közül – ilyen a köles, az amaránt, a hajdina, a csicseriborsó, a bulgur – az utóbbi lett a fő kedvenc, amit azonnal elfogadtak a gyerekek. A bulgurnak nem csak az íze finom, de külsőre emlékeztet a tarhonyára, így csirkepörkölttel, uborkasalátával nagyon szeretik. Mi nem is hallottunk a bulgurról, nemhogy ettünk volna, ezért feltételezve, hogy mások is így vannak vele, eláruljuk: a bulgur nem más, mint tört búza. Leginkább a közel-keleti és a török konyha által kedvelt köret, íze enyhén a dióra emlékeztet. Vannak aztán olyan korszerű ételek, amelyek a legnagyobb igyekezet ellenére sem jöttek be a gyerekeknek. Ilyen például a már említett halvagdalt, a halsaláta, az avokádókrém és kissé meglepő módon a gyümölcsturmixok sem lettek a gyerekek kedvencei. A sót nem csak én, de a gyerekek is hiányolják és ők velem ellentétben a cukrot is a túrós tésztáról.

Na de lássuk, mik az abszolút kedvencek: a rántott hús (akár csirkemellből, akár sertéskarajból) minden mennyiségben jöhet, de szeretik a szaftos húsokat is tésztával, rizs körettel, bulgurral. Kedvelik a kifőtt és rakott tésztákat, lepényeket, kelt tésztákat, süteményeket - utóbbiakat ötven százalék Graham liszttel készítik, de ezt a gyerekek nem bánják. A főzelékek közül a száraz hüvelyesből készültek fogynak a legjobban. Levesek közül nagyon kedveltek a húslevesek, a tojásos leves, a húsos levesek (gulyás-, csirkeragu-, újházi-, frankfurti, hús- és májgaluskaleves), valamint a paradicsomleves és a gyümölcslevesek. A savanyúságok közül még mindig a csemege uborka viszi a prímet, de a friss salátákat is 75 százalékban megeszik. Nem hagyhatjuk ki a közutálatnak örvendő ételeket sem. Ilyenek a halas ételek, például a halvagdalt, a halgombóc leves, a halsaláta (kivétel a halrudacska, ha filéből van). Ez különösen az óvodás és kis-iskolás korúaknál probléma, mert halszeletet ők nem kaphatnak a szálkaveszély miatt, de szinte mindegy is, mivel a 11 év fölöttiek sem kedvelik a halételeket.

Mivel a gyerekeken kívül leginkább a szülők tudják, hogy mire vágyhatnak a diákok, ezért ők maguk is alakíthattak az étlapon. Megtudtuk: Szombathely önkormányzata felmérést készített az új előírások vonatkozásában 18 önkormányzati óvodában egy hónapon keresztül. Mindig más-más szülő, valamint az óvodapedagógusok is tesztelték az ételeket. A visszajelzések alapján a vélemények 70-75 százaléka pozitív volt, sőt a szülők recepteket is ajánlottak, amelyek közül több már része is a menzás menünek. Aki lemaradt a nagy étlapalakításról, az se csüggedjen, hiszen a szülőket folyamatosan várják kóstolásra, ahol személyesen meggyőződhetnek arról, hogy milyen és mennyi ételt kapnak gyermekeik. Az itt elhangzott kritikákból, dicséretekből és javaslatok nagyon is számítnak, mivel a szülőkkel való együttműködés döntő fontosságú. Sőt a gyerekek ötleteit is meghallgatják, de esetükben személyesen meggyőződhetnek arról, hogy mi az, amit szívesen fogyasztanak vagy elutasítanak.

Aki pedig kedvet kapott a menzázáshoz, ám valamilyen okból diétára van fogva, az se csüggedjen. Szombathelyen már 2006-tól önálló diétás konyha van és ezen belül gluténmentes konyha is működik. Naponta óvodások, általános- és középiskolások részére mintegy kétszáz diétás ebédet szállítanak ki negyven helyre. Hatféle alapdiétát biztosítanak: tejmentes, tojásmentes, tej-tojásmentes, diabetes, energiaszegény és gluténmentes. Ezek kombinációi is gyakoriak, például: diabetes-tej-tojás-gluténmentes. A diétás ételkészítés nagy felelősséggel jár, hiszen a legcsekélyebb hiba is, az „enyhe” kórképtől (csalánkiütés, hasmenés) az életveszélyes tünetekig (gége-ödéma, anafilaxiás sokk, hyper- vagy hypoglikémia) széles skálán mozoghat. Ha már diétáról van szó, kikerülhetetlen a vegetáriánus étrend kérdése is. Csakhogy a gyermekélelmezésben a csak növényi táplálékot tartalmazó (teljes vegán) étrendnek nincs helye, szakmailag elfogadhatatlan. Az alternatív étrendek közül csak a szakszerűen összeállított és felügyelt szemi vegetáriánus (baromfihúst és halat is fogyaszt), illetve az ovo-lakto vegetáriánus étend lehet kielégítő, de csak rendszeres gyermekorvosi kontroll mellett. Ezen utóbbi étrendek szerinti étkeztetés csak az ÁNTSZ engedélyével folytatható, de egy sor nagyon szigorú szakmai feltételnek kell megfelelni. Továbbá az ilyen jellegű igény kielégítésére az étkeztető nem kötelezhető. Vegetáriánus menü tehát nincs.

Végezetül: sokszor a gyerekek időhiány miatt kapkodva ebédelnek, pedig az iskolának a házirendjében kell szabályoznia, hogy a főétkezésre biztosított szünet (ebédszünet) a többi szünet időtartamánál hosszabb kell, hogy legyen. A megoldás az lehetne, hogy az órarendbe beépítik az ebédidőt is és megtervezik az osztályok étkezési idejét, ezzel meg lehetne teremteni a lehetőséget, hogy folyamatosan tudjanak étkezni a diákok.

Kapcsolódó cikkek:

Hova tűnt a só az ovisok ebédjéből? - A nagy Vas megyei menzateszt 1. rész

Megkóstoltuk, mit esznek a gyerekek - A nagy menzateszt 2. rész

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!