Kutatók Éjszakája: frontérzékenységi teszt és előadások a klímaváltozásról

Immár 10. éve annak, hogy a tudomány sokszor távolinak tűnő világa megmutatja szórakoztató oldalát. Pénteken délutántól éjjelig a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában számos program várta az érdeklődőket. A reáltárgyak szerelmesei különféle látványos kísérleteket, robotokat próbálhattak ki, de előadásokkal is színesítették a programokat.

Pénteken éjjel az egyetem is csatlakozott a Kutatók Éjszakája elnevezésű programhoz, mely számtalan érdekes és izgalmas élménnyel gazdagította az oda látogatókat. Frontérzékenységi tesztet is ki lehetett tölteni, Horváth Eszter segítségével Ódor Noémi is letesztelte magát. Akinek ennyi nem volt elég az időjárásból, az előadásokat is hallgathatott a változó klímáról. (Fotó: Unger Tamás)

A „C” épület aulájában frontérzékenységi tesztet lehetett kitölteni, melyből bárki megtudhatta, hogy milyen időjárási változásra érzékeny a szervezete. Mi magunk is kipróbáltuk a tesztet, mely bebizonyította, hogy a kérdések alapján megfelelő „diagnózist” állítanak fel. A tesztben kíváncsiak voltak például, hogyan viseljük a hideg és a meleg szelet, hogyan hat ránk a huzat, beszédesek vagy inkább hallgatagok vagyunk-e. Érdeklődtek afelől, hogyan tűrjük a hintázást, mennyire izzadunk, illetve álmodunk-e. A betegségek kapcsán is kikérdezték a tesztírókat, étkezési szokások is szóba kerültek. Az ötven kérdésből álló teszt végén pedig mindenki szembesülhetett az eredménnyel. Az idei nyár viszontagságos időjárása után kíváncsiak voltunk a Magyar Meteorológiai Társaság helyi csoportjának A klímaváltozás - kihívás és alkalmazkodás című előadásra is. Ebből kiderült, hogy milyen hatásai vannak globális és magyarországi szinten a jelenben és a közeljövőben az éghajlatunk változásának. Sok elrettentő dolgot hallottunk.

Kovács Erik avatta be az érdeklődőket a klímaváltozás rejtelmeibe. Megtudhattuk, hogy a változást külső és belső tényezők befolyásolják, ám a legnagyobb gondot mégis az ember okozza. Az éghajlat egyensúlyra törekszik, vagyis megpróbálja visszahelyezni magát egy adott állapotba, ám ezt az ember meggátolja. Az emberi tényezők sokat rontottak az elmúlt években a helyzeten, nagymértékben csökkentettük az erdővel borított területek nagyságát, valamint az 1980-as évektől jelentősen nőtt a káros gázok kibocsátása. Nem okozott nagy meglepetést, hogy a legtöbb káros anyagot kibocsátó ország az USA (26 százalék), amelyet Európa és Eurázsia követ 16,4 százalékkal. Kína 10,7, az oroszok 7,3, a németek 6 százalékkal veszik ki részüket a szennyezésből. Az USA vezetői eddig sem írták alá a károsanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló egyezményeket, ez az idei párizsi konferencián sem várható. Mindennek következményei vannak, például 1861 óta az átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal nőtt. 1950 óta a legmelegebb év a 2014-es volt. 2010 Magyarországon a sokéves átlaghoz képest a leghűvösebb, míg világviszonylatban a legmelegebbek közé tartozott. Az idei év biztosan rekordokat dönt majd. Itthon az évszázad legmelegebb nyarát tudhatjuk a hátunk mögött, ennyi hőhullám még soha nem volt. De nemcsak minket kínzott a hőség, Spanyolországban például 53 fokot is mértek.

Augusztusban hatalmas vihar csapott le Körmendre és környékére, A tűzoltók megállás nélkül dolgoztak a kidőlt fák és oszlopok miatt (Fotó: Szendi Péter)

A felmelegedés következménye például a sarki jég olvadása, a gleccserek visszahúzódása és a tengerszint emelkedése, amely miatt már most is költöztettek ki embereket.

A prognózis szerint az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb lesz, melegedés várható, emiatt csökken a termőterületek nagysága. Ez újabb vándorlást idézhet elő, drágulhatnak az élelmiszerek is. A növényvilág reagál először a változásokra, a bioritmusuk felborul, hazánkban már tapasztalható ennek jele. Sopronban például a borvidéken nyolc nappal korábban kezdődik a rügyfakadás a szőlőhegyen. A csapadék ezentúl télen lesz több, nyáron és tavasszal kevesebb eső esik.