Megmutatjuk, milyen az idei karneváli divat

– Nem szép, ha kilóg a farmer szára a tóga és tunika alól és az sem, ha nem passzol a hölgyek kézitáskája – mondta a korhű divatbakikról Bukvai Albertné, a Teleki Blanka Szakképző Iskola, pontosabban már Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Oladi Szakképző Iskolája tanműhelyvezetője.

Kiegészítők, táskák is készültek a ruhákhoz, bár a férfiaknál annak idején nem volt jellemző, de ma már az erősebbik nem képviselői is találnak maguknak táskát a korhű viselethez.

– Sok színes tógát látok a karneválon és bántja a szememet. Ez nem hagyományos, ezért idén visszatértünk az autentikus színekhez – mondta el Bukvai Albertné. - A fehér az alapszín, ezt bordó és arany egészíti ki – persze rangot is jelöltek annak idején a színekkel és a színek mennyiségével.

Visszatér a nyári időjárás a Savaria Történelmi Karnevál napjaira, vagyis idén is elég vékonyabb anyagú római kort idéző ruhát választani annak, aki viseletével is ünnepel a hétvégén. Persze annak idején is felkészültek a hidegebb hónapokra.

– Gyapjú és posztó anyagból is készültek ruhák és nagyon sokrétű volt a bőr felhasználása – mondta el a szebbnél szebb kreációk között Bukvai Albertné.

Emlékeztetett például, hogy az impregnálás, a vízhatlanítás nem XX., hanem IV. századi találmány. A katonák a tábortűznél sült szalonnabőrrel kenték be a bőrköpenyt, aztán szurokkal - így vízhatlanították. Ilyen módszerrel impregnált viseletet nem, de minden mást találnak a római viseletre vágyók idén is a szalonban. Egyébként vannak télen is használt ruhák a karneválról: ilyenek a gyerekek páncélt idéző, de könnyű anyagból varrt ingei, amelyeket a szülők szívesen megvesznek, hiszen jó még farsangi jelmeznek is. A legapróbb gyerekek is kényelmesen öltözhetnek már: egy fibulaszerű, gombos megoldással tették kényelmessé a gyerektóga nyakkivágását, így könnyen fel tudják venni.

A ruhaipari tanulók nyári gyakorlatukon dolgoztak a ruhákon. Van, akinek nem kötelező már, mégis kiveszi a részét a munkából, mint például Tompa Nelly, aki sok más munkafolyamat mellett a festéshez készítette a sablonokat.

Arany mintákat kapott több kreáció is, természetesen római motívumokat kerestek szakirodalomból. Azok hímzéssel és festéssel kerültek a ruhaanyagra.

– Vannak visszatérő vásárlók, olyanok is, akiknek már öt-hat római ruhájuk van, de vásárolnak évente újat – mondta el Bukvai Albertné. Azt reméli, egyszer talán családi hagyományként él majd Szombathelyen és átörökítik anyáról lányra az autentikus karneváli viseleteket.

Minden karnevál után kiértékelik a szalonban és a műhelyben, hogy milyen forma volt a legkelendőbb, ez alapján kezdődik a következő karnevál kollekciójának megtervezése. Természetes alapanyagokból dolgoznak a diákok, azok beszerzése téli feladat – mondta el a tanműhely vezetője.

Általában családok válogatnak a szalonban: már az a jellemző, hogy apuka, anyuka és a gyerekek együtt öltöznek be, megidézve a római kort – mondta Bukvainé. Úgy fogalmazott: – Nagy közös ügye a ruhás képzésnek a karneváli viseletek elkészítése már 16. éve Szombathelyen.