Szombathely

2016.08.13. 08:15

Négyszemközt - Prof. dr. Rácz Péter születésnapját konferenciával ünnepelték

Prof. dr. Rácz Péter szemészorvos, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház tudományos munkatársa, az MTA doktora - címeit hosszasan lehet sorolni - nemrég betöltötte 80. életévét. Ma is aktívan részt vesz a munkában, tanácsaival, hihetetlen élettapasztalatával segíti a betegek gyógyítását. Születésnapját nem is ünnepelhették volna másként, mint tudományos konferenciával.

Bajdó Bettina

Pécsen születtem, 45 éven át ott is éltem - kezdi prof. dr. Rácz Péter. - Ebből következik, hogy az egyetemi éveimet is ezen városban töltöttem. Amikor végeztem, a Szemészeti Klinikára kerültem, ahol végigjártam a ranglétrát. 1981-ben úgy adódott, hogy a kollégák bíztatására szeptemberben kezdtem dolgozni a szombathelyi kórházban.

- Mindig orvos akart lenni?

- Ezen nem gondolkodtam. Nem tudom. Olyan nem volt, hogy 12 évesen is szemész akartam lenni. Remek középiskolai és egyetemi oktatói gárda állt a hátam mögött. Szerettem tanulni. 1960-ban a Pathológiai Intézetben a tudományos diákkör tagja voltam. Egyszer csak bejött a Szemészeti Klinika akkor igazgatója, dr. Boros Béla. Figyelt minket. Pár nappal később megkeresett, lenne-e kedvem a szemészethez. Megszólító erejű volt, hogy egy professzor ilyet ajánl nekem. Azt gondoltam, ha ő úgy véli, van bennem lehetőség, akkor van. Nem bántam meg.

- 1981-től Szombathelyen dolgozott. Mit tudott hozzátenni az itteni munkához?

- A Pécsett megtanult műtéti technikákat honosítottam meg itt. Erre volt igény. A Pécsről importált klinikai és tudományos munkát vegyítettem a gyakorlati munkával. Ehhez azonban kellett, hogy az itteni kiváló kórházi osztályokkal is együtt tudjunk működni. Pécsen már kutattam, a szem biokémiájával és biofizikájával foglalkoztam, ezt Szombathelyen is folytattam. Sőt, a kutatáshoz kutatóintézetektől teret, anyagot, műszereket kaptam, így a munkát Szombathelyről is végezhettem. A glaukómát is vizsgáltam, nemzetközi felkérést kaptam, hogy egy szemcseppet preklinikai stádiumában teszteljünk. Az osztályon dolgozókkal közösen elvállaltuk ez a feladatot. Az aktív klinikai pályafutásom vége felé a szemészet és a képzőművészet határterületére tévedtem. Ezen kívül a Bibliában a szemre és a látásra való utalásokat kutattam, kutatom.

Prof. dr. Rácz Péter szakmájában a legelismertebbek közé tartozik, a Dr. Hirschler Ignác emlékplakettet a Magyar Szemorvostársaság adta át neki (Fotó: Bajdó Bettina)

- Az aktív évek véget értek az osztályon, ön mégis itt maradt segíteni a munkát.

- A mostani osztályvezető, dr. Bátor György főorvos megtisztelt azzal, hogy belevont a tudományos és klinikai feladatokba. Tudományos tanácsadóként veszek részt a munkában, segítve ezzel az itt dolgozók mindennapjait. Bárki, bármikor fordulhat hozzám. Vannak olyan esetek, melyek 10 évente egyszer fordulnak elő. Ilyenkor jó az öreg a háznál, hiszen látott már hasonlót. Emellett én is folyamatosan tanulok. Szemészeti folyóiratokat is kapok, nekem van időm arra, hogy ezeket átolvassam, ami érdekes, azt elővezessem. A többieknek a napi munka mellett erre kevés idejük jut. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen kiváló szakemberekkel dolgozhattam és dolgozom most is. Nélkülük nehéz lett volna idáig eljutni. Több más pályatársamat láttam, hogy nyugdíjba vonulásuk után más területre kalandoztak. Van, aki bárzongorista, van, aki író lett. Én a képzőművészet iránt érdeklődtem, de mivel a kutatási területem is ehhez kapcsolódik, maradtam ennél.

- Hogyan ünnepelte a születésnapját?

- Azt gondolom, Isten adott nekem erőt ahhoz, hogy 80 évet éljek meg. Ennek örömére a hozzám közel állók megleptek, egy tudományos konferenciát szerveztek Újdonságok a szemészetben címmel. Eljött dr. Puskás Tivadar polgármester, Majthényi László megyei elnök, szép szavak kíséretében emlékérmet és emléklapot adtak át, igen jól esett. A kórház vezetősége, prof. dr. Nagy Lajos főigazgató is köszöntött, a konferenciát dr. Bátor György nyitotta meg. Az ország minden szegletéből érkeztek szemészkollégák, 80-100 fő, akik közül többen előadást is tartottak. Itt volt prof. dr. Biró Zsolt, a Magyar Szemorvostársaság elnöke, prof. dr. Facskó Andrea, Szemészeti Szakmai Tagozatvezető és prof. dr. Sziklai Pál, a Szemészet folyóirat főszerkesztője. Nagyon megható volt. Nemrég egy másik emlékérmet is kaptam, a Dr. Hirschler Ignác emlékplakettet, melyet a Magyar Szemorvostársaság adott át. A kutatás nem áll meg. Van egy kiváló kardiológiai osztályunk, melynek dr. Csonka Dénes adjunktus is a munkatársa. Vele közösen kezdünk új munkába egy készülékkel, mellyel az artériákat, a vénákat, az ereket lehet vizsgálni, ez belgyógyászatilag is érdekes. Erre spórolok az energiámmal.

- Pályafutása során sok elismerést kapott. Milyen érzés végignézni ezeken?

- Amikor ránézek a plakettekre, nagyon jól érzés tölt el. Sokat köszönhetek a családomnak, hiszen a szemorvosi munkámhoz szükséges biztonságot és nyugalmat, ami nélkül valószínűleg nem jutottam volna idáig, biztosították. Nagyon jól esett a megható kórházi ünnepség és a Magyar Szemorvostársaság által adományozott érdemérem. Azt gondolom, hogy a jelenlegi életkoromban az érzelmek „elnyerték” az őket megillető tárgyilagos fontosságukat. Hazánkban nagyon jó a szemorvosi generáció, bent vagyunk a nemzetközi élmezőnyben. Remélem, ehhez mi, itt Szombathelyen is sokat hozzáteszünk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!