"Nem lehet elcserélni semmivel": babát vár Csonka Szilvia, a Weöres Sándor Színház vezetőszínésznője

Hát hogyne, hiszen a sok szép színházi feladaton túl itt találta meg a szerelmet is: párjával nagyon készülnek a várva várt baba januári fogadására.  Szilvi ha lehet, még szebben ragyog, mint korábban, köszöni szépen, jól van – és munkával kezdi az évadot. Hogyan is maradhatna ki egy Ivo Krobot-előadásból: „Megcsinálom A kriplit a kisbabámmal együtt.” Sokat jelent számára, hogy érzi a társulat szeretetét, biztató figyelmét: Jordán Tamásnak az évadnyitó társulati ülésen első dolga volt bejelenteni az örömhírt.

Csonka Szilvia gyorsan belopta magát a közönség szívébe: emlékszünk, az első színháznyitó előadásban, a 2009-es 9700-ban ő játszotta Márkus Emíliát, aztán a színházzá varázsolt Hemo megnyitóján ő volt Éva Az ember tragédiájában. Sorolni is nehéz a jobbnál jobb szerepeket és alakításokat: a Liliom Julikájától a POSzT-díjjal jutalmazott Hermiáig a Szentivánéji álomból. Nem véletlen, hogy ő a szombathelyi színháztörténet első Holdbeli csónakos-díjasa (a társulati titkos szavazás nyomán), aztán megkapta a Domján Edit-díjat is. A sok színpadi főszerep után most valami más következik: Szilvi azt mondja, a babavárás élményét  tényleg „nem lehet elcserélni semmivel”. És bár egy darabig majd nélkülöznünk kell a színpadi jelenlétét, hosszú időre nem szeretne elszakadni a színháztól. De nem tervez: majd minden szépen kialakul.