Szent Márton életét mutatja be a székesegyház új bronzkapuja

Az irgalmasság rendkívüli szent éve december 8-án, a szeplőtelen fogantatás ünnepén, a II. vatikáni zsinat befejezésének ötvenedik évfordulóján kezdődött a Szent Péter-bazilika szent kapujának megnyitásával, és 2016. november 20-án, Krisztus király ünnepén zárul. Miért szentel a katolikus egyház külön jubileumi évet az irgalmasságnak? Ferenc pápa szerint „azért, mert az egyháznak ebben a korszakos változásokkal terhelt időszakban az a feladata, hogy erőteljesebben kínálja fel Isten jelenlétének és közelségének jeleit.”

A jubileumi Szent Márton-évre megújult a szombathelyi székesegyház főbejárata. Az új kaput dr. Veres András megyés püspök december 13-án, az irgalmasság szentéve egyházmegyei megnyitásakor, a mise előtt áldotta meg.

fotó: Némethy Mária

A szentmisén először is köszönetet mondott mindenkinek azért az összefogásért, amellyel a Szent Márton életét bemutató bronzkapu létrejöhetett. A megyés püspök külön kiemelte a művész, Veres Gábor csodálatos munkáját.

Advent harmadik, azaz örömvasárnapon (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik. Dr. Veres András a szentmise prédikációjában arról beszélt, hogy „Jézus minden nap szembe jön velünk, velünk van, s ehhez nem kell rendkívüli dolgokra várnunk, gondolnunk.” A püspök arról is szólt, hogy „ahol Isten van, ott béke van, az örömtelenség Isten jelenlétének a hiánya... Az ő sajátos megnyilvánulása az irgalom. Isten egyik neve a szeretet, a másik neve az irgalom.”

A székesegyház középső, közel 3,5 méter magas kétszárnyú kapujára hat domborművet készített Szent Márton életéről Veres Gábor. Megörökítette születését, amikor megosztja köpenyét a koldussal, megkereszteli édesanyját, kiűzik Savariából az ariánusok, az irgalmasságáról ismert albengai miséjét, végül halálát is.

A bronzkapu egyben az Irgalmasság kapuja is lesz az egyházmegyében.

Szentévet mindig a pápa hirdeti és nyitja meg. Meghirdetése bullával, megnyitása 1500 óta a Szent Kapu - a Porta Santa a Szent Péter-bazilikában - kinyitásának szertartásával történik. A szentévben a pápák által meghatározott feltételek mellett teljes búcsú nyerhető.

Az utolsó rendes szentév 2000-ben volt, II. János Pál pápasága alatt, akkor harmincmillió zarándok sereglett Rómába. A következőnek 2025-ben jött volna el az időpontja, de Ferenc pápa ezt a most kihirdetett rendkívüli szentévvel előzte meg. Rendkívüli szentévet az utóbbi száz évben 1933-ban XI. Pius és 1983-ban II. János Pál pápasága idején tartottak, utóbbit a Megváltás 1950 éves évfordulója alkalmából.