Gazdáknak, gazdákról szól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

2016. november 28., 11:30 szerző: Turbók Attila
Némi szójátékkal élve, őrállók az Őrvidéken. Talán így lehetne tömören kifejezni a Vas megyei Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével történt beszélgetés lényegét.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 1

Dr. Pusztavámi Márton egy olyan ágazat területi vezetője, melynek résztvevői vélhetően még a történelem előtti időkben is elégedetlenek voltak, hiszen a mezőgazdaságban nem csak az időjárás, de – mint tudjuk – a gazdálkodót még az ág is húzza.

Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei elnöke

Ez mellett azonban ez egy olyan területe a hazai gazdaságnak, melyben nem lehet csak és kizárólag a hasznosságot, a megtérülést és hasonlóan feszes gazdasági szempontokat figyelembe venni. A mezőgazdaság nem csak egy gazdasági ágazat, nem csak számok halmaza egy „főkönyvben", a mezőgazdaság Magyarországon mindig is tele volt emóciókkal, nemzeti elkötelezettséggel és nagyon - nagyon sok gondolattal, ötlettel. „A föld az élet", eleink szólásmondása még a GPS-el ellátott kombájnok korában is igaz, főleg ott, ahol hatvan év tervgazdálkodása elnyomta egy társadalmim osztály felelősségérzetét, földhöz való egészséges ragaszkodását.

Nem lehet majd két emberöltőnyi mezőgazdasági félrement utakat egyik percről a másikban helyrehozni, főleg nem úgy, hogy már az elején, az emlegetett emóciók miatt jó ötleteket is elvetünk csak azért, mert elődeink csinálták. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara önmagában is egy jó ötlet, melynek célja, hogy az előbb emlegetett tulajdonságú ágazat résztvevőit segítse, elképzeléseiket jó mederbe terelje – hangoztatta a Vas megyei elnök. Dr. Pusztavámi Márton azonban kemény ember, aki a gazdálkodók jó értelembe vett konokságával próbál utat találni egy nehéz helyzetben lévő ágazat útvesztőiben. A mezőgazdaság az egész világon kurrens ágazatnak számít, gondoljunk csak például az unió támogatási rendszerének részleteire, vagy az éppen folyó TTIP tárgyalások kiélezett nyilatkozataira.

Gazdálkodónak, hát még a gazdálkodók segítőjének lenni sosem volt hálás feladat, de ha valaki hálára vágyik, menjen kedvesnővérnek – fogalmazott kicsit keményebben a kamara megyei vezetője. Dr. Pusztavámi Márton azonban nem csak olykor keménykedik a rá bízott feladat során, nem egy esetben jó példát próbál gazdatársainak mutatni, keresi azokat az utakat – légyen az bár Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban, melyek nyomán előbbre tartana ez a sokat szenvedett magyar mezőgazdaság. A jó példákat keresőknek pedig szintén nehéz a dolga,

Egy gazdálkodónak mindig van ideje gondolkodni, a kombájn fülkéjének magánya rendre gondolatébresztő, csak aztán kezdjünk is valamit ezekkel a gondolatokkal, de a kamara pont egy ilyen feladatra predesztinálódott – jelentette ki dr. Pusztavámi Márton. A jó gondolat azonban a mezőgazdaságban nem elég, ide jó idő kívántatik és az mindig akkor, amikor a gazdának éppen a legjobban megfelelne. Na ez az igazi kihívás.

Hát ha már az időjárásnál tartunk, akkor becsatlakozva az előző mondatokhoz, Vas megyét az idén minden „húzta", talán csak az ág nem – fogalmazott dr. Pusztavámi Márton. A mezőgazdasági szakembernek – helyzeténél fogva is – nagyobb a rálátása az ágazatra és a kamara, mint a gazdákat támogató szervezet amúgy is ezt a rálátást, a gazdák támogatását tűzte zászlajára.

Nem lehet egy ágazat mellett úgy elmenni, hogy „csak a szépre emlékezem", a többit pedig rábízzuk a teremtő erejére. A kamara részt vesz az úgynevezett földbizottságok munkájában, melyből aztán kiderül, itt is van még mit javítani, csak ha a megyei helyzetet nézem – mondta a kamara megyei elnöke. Kiemelte: a földbizottságokban eddig hatezer döntést hoztak, próbálva előnyben részesíteni a helyi gazdálkodókat.

S itt van egy érdekes helyzet, amikor a megye földterületének harminc százalékán nem hazai termelők gazdálkodnak – adott némi helyzetértékelőt a kamarai vezető. Vas megyében nem csak a tulajdoni szerkezeten van mit javítani, a mezőgazdaság – hasonlóan az országos trendekhez – itt is az ágazat egyéb gondjaival küzd.

Négyezer gazdálkodó adott be földalapú támogatásra igényt, mintegy 160 ezer hektárra. A megyének vagy egy-két nagyobb gazdálkodója, a többiek elaprózottak, a legkisebbek 15 – 20 hektáron termelnek és belőlük csak a megyében több ezer van. Ez a birtokszerkezet nem jó, nem igazán felel meg korunk követelményeinek. – mondta dr. Pusztavámi Márton.

Sajnos a Vas megyei mezőgazdaságról beszélve nem lehet kihagyni a sokat emlegetett időjárást, mely ebben az évben nem fogadott bennünket kegyeibe, 8500 hektárból 1300-at a fagy, a többit a jég verte – jegyezte meg keserűen az elnök. Utóbbi eset különösen keserves, itt 30-tól akár 100 százalékos kár is volt egyes gazdálkodóknál. Igazán attól súlyos a helyzet, hogy ugyanazokat a területeket érte a kár, melyeket 2015-ben.

Itt jön többek közt a kamara szerepe, kezdeményeztünk egy olyan jégkár elhárító rendszer létrehozását, mely például Baranyában már kiválóan működik, ez a sokat citált ezüst – jodidos rendszer, melyet a felhőkbe juttatva mérsékelhető a jégverés nagysága – mondta a mezőgazdász.

Képek: Turbók Attila, VN archív

Feladat azonban ezen kívül is van Vas megyében, hiszen az emlegetett birtokszerkezet mellett a termelési szerkezeten is lehetne javítani.

Nem akarván mindig panaszkodni elmondható azonban, hogy a növénytermesztés túlsúlya aránytalanságokat okoz a gazdaságban. Nézzük csak, Vas megyében túlnyomó részben gabonatermelés folyik, közel 50 ezer hektáron búza, 30 ezer hektáron kukorica lengedez a szélben, ezek mellett jelentős a repce. Ám nincs a nagyobb hozzáadott értékű kertészet, melyhez egy két százalékos munkanélküliséggel „küzdő" megyében amúgy sem találnánk munkaerőt – mondta a gazdálkodó. Hozzátette: a termelés amúgy is agyonszabályozott – lásd például EKR rendszer – ám szinte nincs állattenyésztés, pedig sertéstartókra, marhatartókra szükség lenne nemzetgazdaságilag is.

Utóbbi szegmensben a még megmaradt kicsik nehezen élik meg vagy túl a válságperiódusokat, a nagyok pedig nehezen élik meg a szabályzókat – mondta dr. Pusztavámi Márton. Úgy véli azonban, a reményt nem szabad feladni.

Pontosan erre hajazva hirdettünk a megyében búzatermelési versenyt, hogy felrázzuk a termelőket, hogy versenyképesebb gazdálkodásra biztassuk őket egy olyan gazdasági helyzetben, amikor az orosz búzatermés „megeszi" a világpiacot, de tenni kell mégis, hogy a verseny nyertesei ne csak a motiváló nyereményt lássák a termelési versenyben, hanem azt is megéljék, hogy versenyző gazdaságaik egyszer csak nem a szomszéd gazdával, hanem a nemzetközi piacon is versenyeznek, mert ez a jövő – mondta a kamara elnöke. A hazai termelők 90 százaléka veszteséges, az uniós támogatásokkal nagyjából nullszaldóra lehet kijönni, de napjainkban hangsúlyosak az olyan szavak, mint a versenyképesség és a hozzáadott érték.

Turbók Attila

2016. november 28., 11:30 szerző: Turbók Attila

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...