Az évszázad csillagászati eseménye

Idén 35. alkalommal rendezik meg a Csillagászati és űrkutatási heteket. A szombathelyi és megyei rendezvénysorozat kapcsán érdekfeszítő előadásokon vehetnek részt az érdeklődők október 6. és 20. között. Rendező a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesülettel összefogva a Természettudományi Kar és a Savaria Egyetemi Központ Kövesligethy Radó Csillagvizsgáló és Planetárium. A rendezvény apropójából látogattuk meg a hegyhátsáli csillagvizsgálóban Tuboly Vincét, az egyik alapítót.

A hegyhátsáli intézményt a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány tagjai hozták létre: céljuk a csillagászat népszerűsítése volt. Fontosnak tartották, hogy a régióban tanuló diákok, valamint a nagyközönség ismereteit bővítsék, és javítsanak az idegenforgalmon. A rendezvények mellett derült éjszakákon tudományos munka folyik a csillagvizsgálóban.

Az épület ünnepélyes alapkőletétele 2003 szeptemberében volt: az alapkő ma is megtekinthető az épület előadótermében. Az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb teleszkópját 2005-ben avatták fel, és rendszeresen tartanak róla ismeretterjesztő előadásokat. Az obszervatórium fő megfigyelő eszköze egy számítógép által vezérelt, 50 centiméteres főtükrű, négy méter fókusztávolságú Ritchey–Chrétien-teleszkóp. A csillagvizsgáló főbb megfigyelési témái a bolygók, csillagkörök, galaxisok, csillaghalmazok, földsúroló kisbolygók, Hold-alakzatok, kisbolygók, szupernóvák, nóvák, törpebolygók, üstökösök és változócsillagok.

Vasárnap Hegyhátsálon is megfigyelhetjük az évszázad eseményét: egy üstökös, a Sliding Spring csillagászati viszonylatban nagyon közel halad el a Mars mellett. A másodpercenként 56 kilométeres sebességgel száguldó űrkőzet körülbelül 130 ezer kilométerre lesz a bolygótól, gyakorlatilag hajszál híja, hogy nem ütközik bele. Az üstökösmag méretét az eddigi mérések alapján nagyjából 700 méteresre becslik, vagyis a kőzet karcolja majd a Mars légkörét. Az üstökösnek a rendkívül közeli elhaladás mellett egy még érdekesebb tulajdonsága is van: sosem járt még a Nap közelében, azaz elsőként hoz érintetlen anyagot az 50 ezer Föld-Nap távolságra lévő Oort-felhő nevű üstököszónából. Az ütközés esélyét a szakemberek kizárták, de megjegyzik, hogy ha ez bekövetkezne, akkor 35 millió megatonna TNT erejű energia szabadulna fel. Összehasonlításképpen: 65 millió éve, a dinoszauruszok korának véget vető meteorit 100 millió megatonnás ütközéssel csapódott a Földbe.

Az üstökös magja magyar idő szerint vasárnap este 20 óra 28 perckor lesz a legközelebb a Marshoz. Az esemény szabad szemmel nem lesz látható, a szondák első képei késő este érkezhetnek. Tuboly Vince tréfásan megjegyezte, hogy mivel az üstökös kómája ütközik a légkörrel, a Mars (létező vagy nem létező?) lakói meteoresőt is tapasztalhatnak. A jelenség körülbelül egy órán keresztül lesz látható, hacsak a Mars fénye el nem vakítja a látványt.

Az egész országból érkeznek látogatók a csillagvizsgálóhoz, évente akár több ezren is. - A látványos égi jelenségekre távcsöves bemutatásokat szervezünk, ahol a vizuális megtekintés mellett az érdeklődők saját fényképfelvételeket is készíthetnek – mondja Tuboly Vince. A csillagvizsgáló környékén más szabadidős program is akad, ilyen például a szomszédos szabadtéri létesítmény. Az obszervatórium melletti területen a távolabbról érkezők sátorozhatnak is. Ha az idő engedi, csillagtúrák szervezése révén alkalom nyílik a Hegyhát és az Őrség nevezetességeinek megtekintésére, valamint éjszakai távcsövezésre is.

A csillagvizsgáló környezetében egyáltalán nem jelentős a fényszennyezettség, így ez nem befolyásolja negatívan a megfigyeléseket: - Folyamatosan végezzük a kutatói munkáinkat, az eredményeket hazai- és nemzetközi gyűjtőközpontokba továbbítjuk. Az elért eredmények publikálásra is gondot fordítunk, a civil foglalkozásom mellett annyi időt igyekszem a kutatásra és a hobbimra szánni, amennyit csak tudok – tette hozzá Tuboly Vince.