A Bory-vár különböző részei a házaspárt és gyermekeiket jeleníti meg

2017. július 05., 09:00 szerző: Müller Anikó Hanga
komment
SZÉKESFEHÉRVÁR Gyönyörű, különleges és világrekorder a Bory-vár, nyaranta építette megalkotója az I. világháború után.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Székesfehérvár kihagyhatatlan különleges látnivalója a Bory-vár. Bekerült a Guinness-rekordok könyvébe is, mint a világ legnagyobb építménye, melyet egy ember alkotott, Bory Jenő (1879- 1959) szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola szobrász és a Műszaki Egyetem építész tanára, saját tervei, fantáziája alapján, két keze munkájával, negyven nyáron keresztül, emléket emelve a hitvesi szeretetnek. Bory Jenő Székesfehérváron született, egy hétgyermekes családban. Géplakatos mester édesapja nagy gondot fordított gyermekei nevelésére.

A monumentális vár bejárata is tekintélyt ad az épületnek

A székesfehérvári főreálgimnázium elvégzése után beiratkozott a József Nádor Műszaki Főiskola Építőművész karára. „Már akkor művész szerettem volna lenni, de volt a nyelvtankönyvünkben egy mondat, melyet németre kellett fordítani: Szép, szép a művészkedés, de nem lehet ám abból megélni. No, gondoltam, akkor én előbb elvégzem a Műegyetemet, s aztán megyek a művésziskolába szobrásznak, mert azt is tudtam már, hogy építészet, szobrászat egy test és egy lélek" - írta az önéletrajzában. A Szobrászati Mesteriskolában Stróbl Alajos, a Mintarajziskolában Székely Bertalan volt a mestere. A Mintarajziskolában ismerkedett meg Komócsin Ilonával, akit feleségül vett. 1912-ben Fehérváron, a Mária-völgy lankás domboldalán egy hold nagyságú szőlőterületet és gyümölcsöst vásárolt borospincével, présházzal, melyet folyamatosan bővített. A vár építésébe csak az I. világháború után kezdett, amikor sokasodó szobrászi megrendeléseinek honoráriumából erre is tudott költeni. Többnyire egyedül dolgozott nyaranta - az év többi részében Budapesten élt, tanított - alkalmi segítségeket igénybe véve. Képzett építész volt, mégsem konkrét mérnöki rajzok, inkább a fantázia ihlete irányította. A 0,6 hektáros területen lévő, teraszokkal tagolt, lépcsőkkel összekötött épületrészeket - Elefántudvar, Száz-oszlopos udvar, Csúcsos és Zászlós torony, Képtár - gyönyörű kert foglalja egységes formába.

Az építész megörökítette feleségét, portréját, és hozzá írt sorait is láthatjuk Fotó: Müller Anikó Hanga

A beton és tégla kombinációjával épült reneszánsz hangulatú vár kiállítóhely is, több mint ezer műalkotással - szobor, festmény, díszkút, medence, dombormű -, melyek nagyrészt az ő művei, de láthatók festőművész felesége és több kortárs művész, pl. Székely Bertalan, Csók István, Stróbl Alajos alkotásai is. Az alsó teraszon eredeti, a hódoltság korából származó, turbános török sírköveket látunk és egy ötágú csillaggal egybekomponált kőkeresztet, mely az 1945-ös harcokban itt elesett orosz katona sírját jelöli.

A vár rengeteg képet rejt Fotó: Müller Anikó Hanga

A teraszon beljebb, a jobb oldali pihenőnél, az ókori klasszikus korok sztéléjét idéző falon csodálhatjuk meg tündöklően fiatal szép feleségéről készült portréját. A szobor alatt a falra vésett betűkkel a hozzá írt sorait olvashatjuk: "...Hol van a rózsa mely szebb volna nekem, mint a te arcocskád édes kedvesem". Az Elefánt terasz a nevét az árkádjai alatt egy gömbön álló, a várat a hátán tartó elefántról kapta. A két torony között, a várkapun, a fölötte fenyegetően függő, a várúr pallosjogát jelképező hatalmas rozsdás - ugyan betonból készült - pallos alatt lépünk be az udvarba. A lakótorony a családot szimbolizálja. A kis kupola a legkisebb gyermeket, Györgyöt, a két egyforma az ikerlányokat, Ilonát és Klárát, a kétcsúcsú tető a házaspárt. A kakasos az asszony, mert a hölgyek mindig arra fordulnak, amerre a szél fúj, mondta. A Százoszlopos udvar nevét a százhárom tartóoszlopos árkádos folyosó ihlette. A toronyban felfelé haladva az első szint ablakában az 1905-ös, feljebb az 1907-es évszám olvasható. Az első a művészpár megismerkedésének, a második házasságkötésük dátuma. A várkápolna freskódíszes apszisába állította Bory a feleségéről mintázott ülő szobrát, a különös „szentély" elé pedig kétfelől a Csók szimmetrikusan megkettőzött kompozícióját, mindez ugyancsak a hitvesi szeretet példája.

A II. világháborúban a várat agyonbombázták, az összes torony megsérült. A szobrokra célba lőttek, a képeket végighasogatták. A mester nyugdíjas éveit a helyreállítással töltötte. Itt halt meg, műtermében ravatalozták fel.

ÖRÖK SZERELEM

A Bory-vár Székesfehérvárott, Öreghegy városrész északnyugati részén, azon belül is a Mária-völgyben, a Máriavölgy utca és a Vágújhelyi utca kereszteződésénél található. A vár előtti rész a Bory tér nevet viseli. Az Európa-szerte ismert épületegyüttes napjainkban az örök szerelem szimbólumaként és a székesfehérvári Tádzs Mahal-ként él a köztudatban. Turisták ezrei keresik föl minden évben.

Müller Anikó Hanga

2017. július 05., 09:00 szerző: Müller Anikó Hanga

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...