A Kőszegi-hegység sok szépséget rejt, érdemes bakancsot húzni és felfedezni

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság az országban egyedülálló koncepcióval nemrég egy 540 négyzetméter alapterületű természetvédelmi látogatóközpontot létesített Kőszegen. Dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója most nem az Őrség csodás szépségű tájaira invitált bennünket, hanem a kőszegi természeti látványosságokat mutatta be. Elsőként a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontot, melyben olyan kiállítások látogathatók, melyek híven szemléltetik a környék jellegzetes élővilágát. Ezt követően a természet közvetlen közelébe mehettünk, beléphettünk a látogatóközpont szomszédságában lévő arborétumba, a Chernel-kertbe, ahol sérült madarakat gondozó telep működik. Itt a látogatók testközelből figyelhetik meg az élő madarakat, például a baglyok, a vércsék, a gólyák mindennapjait. Kevesen tudják, de itt található hazánk egyetlen élő védett növényeket bemutató tanösvénye is. Különleges fajok is találhatók itt, például a széleslevelű harangvirág, a szibériai hamuvirág, az alpesi tarsóka.

Dr. Markovics Tibor a látogatóközpont egyik állandó kiállítását mutatja éppen. Azt mondja, hamarosan megújulhat több tárlat is Fotó: Ohr Tibor

- Körülbelül száz olyan faj van itt, melyet védetté nyilvánítottak – folytatta az igazgató. – Annak idején elkezdtem szaporítani a kiveszőfélben lévő növényeket. Akkoriban 230-cal indultunk, melyekből mára körülbelül száz maradt meg. Ez elsősorban azoknak nagy érték, akik természetvédelemmel foglalkoznak, hiszen itt egy helyen megtalálható szinte minden, s nem kell az egész országot bejárniuk. A kert a nevét a Kőszegen született Chernel Istvánról kapta, akinek az édesapja is már a természettudományokkal, főleg madártannal foglalkozott. Ezt a vonalat a fia is vitte tovább, ornitológus lett.

Dr. Markovics Tibor elmondta, hogy a családnak itt volt 1,5 hektáros gyümölcsöskertje, amelyet Chernel István ornitológus emlékkertté, madárvédelmi mintateleppé alakított. Az ő korában már fészekodúkat készítettek, s helyeztek ki a madarak téli etetésére, cserjéket ültettek, illetve itatókat alakítottak ki. A kertnek kalandos története van: volt, amikor a megyei múzeumok igazgatósága felelt érte, majd a Fertő-Hansági Nemzeti Park lett a gazdája. Végül az Őrségi Nemzeti Parkhoz került. A kertben még ma is látható olyan növény, melyet Chernel István ültetett. A ritkaságnak számító kínai aranyfenyő, mely ráadásul az egyetlen hazai termőkori példány. A kertnek különleges varázsa van, meg lehet pihenni a vastag bambuszok sűrűjében is. Azt is megtudjuk, hogy ha sikerül, nemsokára változások várhatók a látogatóközpontban, megújulhatnak a kiállítások.

A Kőszegi-hegységről pazar kilátás tárulhat a szemünk elé

Azok, akik vadregényes tájra vágynak, jó, ha túrabakancsot is visznek magukkal, a Kőszegi-hegység várja a látogatókat. Dr. Markovics Tibor igazgató is szívesen túrázik, bár saját bevallása szerint nem szereti a kijelölt turistaútvonalakat, szeret az erdő szívében sétálni. Ő megteheti, hiszen jól ismeri a terepet, ám a turistáknak inkább a kijelölt utakat, látványosságokat kínálja, amiből nincs hiány. Úgy véli, hogy mind az Őrség, mind a Kőszegi-hegység népszerű a turisták között. Mindkettő valami mást kínál. Az Őrség rendezvényeivel, a falusi jellegével, erdőivel, mezőivel vonzó, a kőszegi terület pedig megint más. Kőszegen is vannak programok, főleg a nyári időszakban, de mindig tud újat mutatni a táj. Most ősszel éppen a színeivel csábíthat, hiszen a hegyen lévő bükkösök levelei már szép színekbe borultak. Fenyőkből sincs hiány, s lehet, hogy kevesen tudják, de itt található nyolc-tíz lucfenyő, mely a maguk 40 méterével, az ország legmagasabb fái közé tartoznak. Látható struccpáfrány is, mely igen ritka ezen a területen, akár 1,7 méter magasra is megnőnek. Számos forrás, patak, romos épület őrzi a terület időtlenségét, de itt-ott már az újítás nyomai is felfedezhetőek. A hegység egyébként kisebb részben Vas megyében, kétharmada pedig az Ausztriához tartozó Burgenlandban található. A magasabb pontjain néha akár a felhők fölött is járhatunk.

- Az egyik legkedveltebb kirándulóhely a Hétforrás – emelte ki az igazgató. – A jelenlegi forrás a Millennium évében készült, ekkor nevezték el a hét magyar vezérről. A vize kristálytiszta. Az erdészet nemrég újította fel, a képet egyedül a még mindig romosan álló egykori határőrlaktanya rontja el. Sokat látogatott még a Szent Vid kápolna, ami Velem község fölött, az 582 méter magasságban található Szent Vid hegyen áll. Itt telepedtek meg a vidék első lakói. A kőkori ember, valamint a bronzművesek nyomait is megtalálták itt. A Kőszegi-hegység, egyben a Dunántúl legmagasabb pontja a 883 méter magas Írott-kő. A kilátó egyik része Magyarország, másik Ausztria területén fekszik. Tetejéről pazar kilátásban lehet részünk.

A látogatóközpont szomszédságában van az arborétum, a Chernel-kert, hol sérült madarakat gondozó telep működik. Itt a látogatók testközelből figyelhetik meg az élő madarakat, például a baglyok, a vércsék, a gólyák mindennapjait. A madarak gondozói Tóth Zsófia (balra) és Rába Vera éppen vörös vércséket mutat meg nekünk. A telep sok gólya lakóhelyéül is szolgál, legtöbbjük itt éli le az életét, mivel megsérült a szárnyuk, s többé nem tudnak elrepülni.

Kérdésünkre, hogy van-e kedvenc helye az igazgatónak, dr. Markovics Tibor így válaszolt: – A Stájer-házak a legismertebbek, melyek alapterületét egy nagy erdőségből szakították ki. A házak nevüket a Mária Terézia által 1750-ben idetelepített stájer erdészekről kapták. Ma a szépen felújított épületekben Erdészeti Múzeum és erdei iskola működik. Én emlékszem, amikor kisgyerekként az iskola igazgatója megszervezte, hogy egy hetet eltölthettünk ezen a vidéken. Teljesen beleszerettem a csodás tájba. Azóta sokszor kijárok ide. Az egyik épületet le kellett bontani, ma esőbeálló őrzi az emlékét. Jó érzés ide visszajárni. Mára számos forrást felújított az erdészet, s az erdőt is folyamatosan karbantartják. Érdemes ellátogatni a Hörmann-forráshoz is, mely a nevét Kőszeg tragikus sorsú várnagyáról, Hörmann Mihályról kapta. Ma már kevesen tudják, hogy a mostani forrás nem az eredeti helyén áll, hanem mintegy száz méterrel arrébb alakítottuk ki.

A hegység még sok titkot rejt, az igazgató azt ajánlja, mindenki húzzon bakancsot és saját maga fedezze fel a szépségeket!