Ha csak egy nap van a kirándulásra, nyugodtan vegyük célba Kőszeg kisvárosát!

2017. augusztus 02., 11:00 szerző: Tóth B. Zsuzsa
komment
KŐSZEG Ha csak egy napunk van kiruccanásra, induljunk el Magyarország egyik legszebb kisvárosába, amelynek nemzeti örökséggé nyilvánított belvárosában valóságos időutazást tehetünk a középkorba.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Kőszeg hazánk egyik legjelentősebb települése volt, Károly Róbert király már 1328-ban királyi városi címet adományozott neki. A magyar történelembe az 1532-es török ostrommal írta be a nevét, amikor Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a vár védői feltartóztatták a Bécs elfoglalására indult hatalmas oszmán sereget. A következő mintegy két évszázad a város legvirágzóbb időszaka volt. 1648-ban szabad királyi városi címet is kapott, Vas megyében egyetlenként. A trianoni határok meghúzásánál határváros lett, és a II. világháborút követő határzár évtizedekre elzárta a várost Csipkerózsika-álmába merülve. Viszont szinte érintetlenül maradt fenn a belváros, a kommunizmus sem ütött rajta túl mély sebeket. Az érintetlenül fennmaradt házak, hangulatos terek és persze a vár garantálja a hasznos időtöltést.

A Fő tér felől a Hősök tornyán át a Jurisics térre lépve a lélegzet is elakad a sok középkori építészeti emlék láttán Fotó: Tóth B. Zsuzsa

Az ismerkedést kezdjük a híres Jurisics-várral. A közelmúltban jelentős felújításon átesett várban több kiállítás is várja a látogatókat. A helytörténeti emlékek mellett a Szőlő Jövésnek Könyvét is itt találjuk. A magyar történelem a várban 3D-s filmben elevenedik meg. A csúcstechnikával készült mozi történelmünk meghatározó eseményeit mutatja be a honfoglalástól napjainkig. A 15 perces filmben elénk tárul többek között István megkeresztelése, a tatárjárás, a nándorfehérvári diadal, Mátyás királlyá koronázása, a reformkor, a múlt század eleji Budapest, de a két világháború is. A virtuális időutazás helyszínei között szerepel például a kora középkori Buda és Visegrád vára, a székesfehérvári bazilika, Mátyás király könyvtára, a mohácsi csata, a szécsényi országgyűlés sátortábora, vagy az 56-os események Budapestje is. A vár folyosóján ismerős alkotások köszönnek ránk, megyénk salföldi festőművésze, Somogyi Győző történelmi katonai viseleteket és fegyverzeteket bemutató grafikáiból látható állandó kiállítás a lovagterem folyosón. A várban Földesúri asztal és konyha címmel is találhatunk kiállítást, mely a XII-XVI. századi főzési és étkezési szokásokat mutatja be plasztikusan. A fegyvertárban a középkor fegyvereivel, ruházatával ismerkedhetünk meg, a lovagteremben a város és a vár történetét és értékeit bemutató filmek forognak. A várkápolnában kőtár fogadja az érdeklődőket, a vár nyugati tornyából csodálatos kilátás nyílik nem csupán a történelmi belvárosra, hanem a minket körülölelő hegyekre és az azok csúcsán talál-ható látnivalókra. Megtervezhetjük a kirándulást az
Ó-ház-kilátóhoz, a Szultán- kilátóhoz, a Kálvária-templomhoz.

A vár földszintéjén a gyerekeket játszósarok, íjászat és játékudvar várja. A külső vár területén, a Főnix-házban nézzük meg a Szamos Mar-cipánmúzeumot.

A vár közelében a Postamúzeum és az Öregtorony, más néven Zwinger kínál látnivalókat. Borászati kiállítást a Várkörön találunk. A kis belváros két központjának egyike a Jurisics tér, ahol a történelmi épületek nagy része, templomok, múzeumok várnak bennünket. Jó időben üljünk le egy padra, és gyönyörködjünk a középkori házak látványában. Az 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulójára eklektikus stílusban épült torony ma a balra mellette lévő Tábornokházzal együtt múzeum, kézműves és céhtörténeti kiállítást rendeztek be falai között. A torony legfelső szintjéről szép kilátás nyílik a teret övező ódon házakra. A tér túlsó oldalán a legszebb oromzatú épület az úgynevezett Sgrafittós ház, itt van a patikamúzeum, az eredetileg protestáns templomnak épült Szent Imre-templom, és a jóval régebbi, gótikus Szent Jakab-templom. A zsinagógát a Várkörön találjuk, a Csete György tervezte református templom a Kiss János utca és a Táncsics utca sarkánál áll. A Fő téren kávéházak, éttermek teraszai csábítanak pihenésre. A belvárost körülölelő egykori városfal menti vizesárok helyén fut az úgynevezett Várkör. A belvárosban érdemes még a középkori és barokk házakkal szegélyezett Chernel és Rajnis utcákon is végigsétálni, ha élvezzük a középkori hangulatot.

A közelmúltban felújított kőszegi Fő teret szegélyező épületek késő barokk és klasszicista jegyeket mutatnak, de szemünket elsősorban az impozáns neogótikus stílusban 1894-ben épült impozáns Jézus Szíve-plébániatemplom vonzza. A kőszegi városképet méltán meghatározó, 57 méter magas tornyú templomot osztrák mesterek építették. Különösen szépek a templomban a szentély, valamint a fő- és mellékhajók színes üvegablakai.

Tóth B. Zsuzsa

2017. augusztus 02., 11:00 szerző: Tóth B. Zsuzsa

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...