A római kor óta a bor városa Villány

2017. július 19., 10:00 szerző: Müller Anikó Hanga
komment
VILLÁNY A Villányi borvidék elvarázsol a táj szépségével, gazdag történelmi hagyatékával, műemlékeivel, képzőművészeti remekműveivel, gyógyvizeivel s nem utolsósorban finom boraival egy hűs pincében.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A szőlőművelés eredete a rómaiakig nyúlik vissza, ők telepítették az első tőkéket a kellemes klímájú Szársomlyó-hegy lábához, ahol az országban először fakad a szőlő. Egy feltárt római kori oltárkő felirata ötven hektár szőlőtelepítést dokumentál. Villány gazdagságáról egy egykori villa és fürdőépület romjai adnak képet, melynek kupolás fürdőburkolata márvány, medencéje fűtött volt, csarnokát freskók díszítették. Honfoglaláskor a Kán, Kalán és a Bor nemzetség telepedett le itt, később királyi birtok volt.

A török uralom alatt elnéptelenedett, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, a közeli falvak lakói művelték a területet. Kezdetben nem volt vonzó hely a telepeseknek - a mohácsi síkság termékenyebb volt -, de látván a lankák kitűnő szőlőterületeit, gyorsan benépesült. Az idetelepített szlávok, rácok hozták magukkal a kadarkát, a héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját, a németek az oportót. A 19. században filoxéravész pusztított itt is. Teleki Zsigmond villányi szőlőnemesítőnek köszönhető az ültetvények megújítása, azon alanyfajták kinemesítése, melyekkel a vész után megkezdődött a szőlőültetvények újratelepítése Európa-szerte. Ekkor francia eredetű fajtákat is telepítettek, ezek a Cabernet Franc, a Cabernet Sauvignon, a Merlot. Villány 1987-ben egy nemzetközi zsűritől a „Szőlő és bor városa" címet kapta. A falvak közelében pincesorok épültek, a villánykövesdi háromszintes pincefalu védett műemlék-együttes. Az 1754-ben olasz templomépítő-mesterek által épített Batthyány-pince akusztikája katedrálisszerű kialakításának köszönhetően kiváló.

A villánykövesdi pincesor védett műemlékegyüttes Fotó:Müller Anikó Hanga

Évente egyszer a földalatti borkatedrális négyszáz fős hallgatóságot befogadó hangversenyteremmé változik, itt tartják az Európai Borfesztivál megnyitóját. Sok látogatót vonzanak a borhoz kapcsolódó programok. A Rozé Fesztivál idején a város rózsaszín díszt ölt, karneváli hangulattal várva a látogatókat. A régió legnagyobb szüreti eseménye, a háromnapos Vörösbor Fesztivál az idén jubilál, harmincadik alkalommal kínál kulturált szórakozási lehetőséget minden korosztály számára.

Könnyűzenei együttesek mellett a világ- és népzene képviselői, helyi és környékbeli hagyományőrző csoportok is fellépnek. Rendhagyó képzőművészeti élményt nyújt a Szársomlyó-hegyen egy korábbi bányateknőben otthonra talált szabadtéri szoborpark, mely egyedülálló kulturális látványosság az ország idegenforgalmi térképén. A szobrok alapanyagát a hegy kőzetei adják. A nonfiguratív szobrokkal teli öböl megkapó látványt nyújt. Az elhagyott kőbányában 1967-től alkottak olyan szobrászok, akik művészi elképzelései túlmutattak az akkori köztéri szobrászat lehetőségein. Kezdeményezésüket a helyi és megyei vezetés felkarolta, a közeli Gyimóthy-villát felújították, rendelkezésükre bocsátották. A szoborpark kultúrtörténeti jelentősége abban áll, hogy hazánkban először kaptak lehetőséget szobrászok a szabad kísérletezésre. Mintegy kétszáz hazai és külföldi művész dolgozott itt az alapítás óta eltelt évek alatt, munkáikból százharminchat monumentális kőszobor látható. 1991-ben a „Szobrokat a ledöntött politikai emlékművek helyére" program keretében több hazai városba készültek itt az eltávolított emlékművek helyére köztéri szobrok.

Rendhagyó élmény a szabadtéri szoborpark bejárása

Az egykori kőfejtőt a helybéliek Ördögszántotta hegynek nevezik. Az elnevezés alapja a legenda, mely szerint az ördög szerette volna megkaparintani magának egy boszorkány lányát, Harkát, akinek szeme csillogott, mint a gyémánt, aláomló dús haja olyan tüneményesen selymes volt, mint az esthajnali pára, szép ívű, piros száját pedig csak a hajnalban nyíló rózsabimbóhoz lehetett hasonlítani. Ehhez az első kakasszóig fel kellett volna szántania a hegyet. Jól haladt a munkával, vasekéje elé fogott macskájával és kecskéjével. Ezt látva a boszorkány cselhez folyamodott, éjfél után elkezdett kukorékolni, a kakasok visszafeleltek s csakhamar az egész falu hangos lett a kakasszótól. Az ördög nem vette észre a cselt, így Harka megmenekült.

Müller Anikó Hanga

2017. július 19., 10:00 szerző: Müller Anikó Hanga

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...