Horvátország természeti értékei (x)

Most egy kis segítséget adunk ahhoz, hogy milyen népszerű természeti értékek vannak Horvátországban.

A Brijuni szigetvilág

A Brijuni szigetcsoport – hivatalos nevén: Brijuni Nemzeti Park – található legközelebb Magyarországhoz. Pulától pontosan 10 kilométerre északnyugatra található ez a kis édenkert. A 14 szigetből álló együttest, 1983-ban nyilvánították védett területé. A szigetcsoport több különlegességgel is rendelkezik. Itt élt például Titó, aki számos külföldi államfőt, híres- és gazdag embert hívott meg a birtokára.

A Nagy Brijuni szigeten egy szafari park található. Az ide érkező államfők sokszor érdekes, különleges vadállatokkal kedveskedtek Titónak. A ragadozó állatokat nem pároztatták tovább, így ma csak szelíd vadállatok vannak a parkban például elefántok, zebrák, antilopok. A szafari park szomszédságában közel 200 darab dinoszaurusz lábnyomot találtak. Ezeket is menthetetlenjük.

A Brijuni Nemzeti Parkot csak a park által biztosított túrák keretében lehet látogatni. Erre a szemközti Fazana településen lehet jegyet váltani.

A Kornati szigetvilág

Talán a Kornati szigetek Horvátország legszebb és legismertebb természeti kincse. Ez már kicsit messzebb van, mint a Brijuni-szigetek. Ha el szeretnénk jutni a milliónyi sziget országába, akkor legalább Biogradig kell levezetnünk. Innentől indulnak azok a hajós kirándulások, melyek célállomása a Kornati szigetek.

A Kornati-szigetcsoport 220 négyzetkilométeren terül el. Több mint 150 sziget és sziklazátony alkotja. Az itt található szigetek szinte teljesen kopárak, alig van növényzetük. Ennek a magyarázata  az, hogy a XV. - XVI. században amikor a Velencei Köztársaság és az Oszmán – török – Birodalom egymással csatázott, a velenceiek kivágták az összes fát a Kornati szigeteken, mert kellett a faanyag a hajóflotta megépítéséhez. A megmaradt aljnövényzetet pedig az itt lakók kecskéik legelték le (és legelik a mai napig).

Mindettől függetlenül csodaszép és olykor kicsit marsbéli látvány az a sok-sok púpos, kopár szigetecske, mely a szigetcsoportot alkotja. Sokszor az az érzésünk mintha egy csorda óriás púpúteve süllyedt volna el a tengerben. A Kornati szigetekről és az ide induló utakról itt találunk további információkat.

A Krka vízesés

Ha Dalmáciában nyaralunk, szinte minden városban találkozhatunk egy zöldellő vízesést ábrázoló plakáttal. Ez a vízesés egy dombos erdő mélyén található. Sibeniktől, illetve a horvát A1-es autópályáról lehet megközelíteni. Lozovac településnél van a Park bejárata (jól ki van táblázva az odavezető út).

A Krka Nemzeti Park 110 négyzetkilométeren terül el. Fő látványossága az itt található 17 különböző méretű vízesés. A fő attrakció a Park kellős közepén található Skradinski buk, avagy a Nagy vízesés. Közel 50 méter a színt különbség a vízesés legmagasabb és legalacsonyabb pontja között.

A Krka vízesés érdekessége, hogy a Nagy vízesés előtti tóban fürdeni lehet. Ha ide ellátogatunk, vigyünk magunkkal a fürdőruhánkat is, mert igen különleges élmény egy 50 méter magas vízesés árnyékában fürödni.

A Plitvicei tavak

A Plitvicei tavakat majd minden Horvátországot és a természetet kedvelő magyar ismeri. Viszonylag közel is található Magyarországhoz, így kiváló úticél egy őszi- vagy tavaszi kiránduláshoz. Megközelíteni a Karlovactól induló, régi 1-es főúton lehet (a letenyei határtól való távolság 250 km).

Ahogy beérkezünk a településre a második (a déli) parkolóban érdemes megállni. Innen könnyen elérjük a Park legmagasabb pontját, ahonnan már csak le kell sétálni a sok-sok vízesés mellett a Plitvicei tórendszer aljára. Itt találjuk majd a 80 méter magas Nagy vízesést. Ez egyébként Horvátország legnagyobb vízesése.

A Plitvicei tavak területén kis buszok járnak a különböző állomások között. Ezek, illetve a Nagy tónál található hajójáratok ingyenesen használhatók. Még elindulás előtt érdemes úgy összeállítani a csomagunk, hogy elég víz és némi élelmiszer is legyen nálunk, mert közel fél nap, mire körbesétáljunk a tórendszert. Étkezési lehetőség a Főbejáratnál, illetve a Nagy tó melletti réten van.

Mielőtt elindulnánk a Plitvicei tavakhoz, néhány alapvető információval ismerkedjünk meg. A Tórendszer egész évben nyitva tart. Ennek értelmében télen is látogatható. Ha télen, fagyos időben szeretnénk ellátogatni ide, akkor elég meleg ruhát pakoljunk be, termoszban forró teát és nem árt bakancsban menni, mert sok helyen ráfagy a víz a fahidak gerendáira. Ha esős időben tervezzük a kirándulásunk például a tavaszi olvadások után, akkor előfordulhat, hogy az alacsony fekvésű tavaknál a fa hidak víz alá kerülnek. Az ilyen nedves időben pedig érdemes gumicsizmát magunkkal vinni.

További látnivalók

A horvát Adria szigetvilága tele van szebbnél-szebb látnivalókkal, természeti kincsekkel. Ha a Magyarországhoz legközelebbi szigetet – a Krk szigetet – választjuk úticélként, már itt is legalább két tucat olyan tengerpartot találunk, ahol kristálytiszta és érintetetlen tengerpart van. Ilyen például Stara Baska, a Krk- vagy a Vrbnik-öböl.

Ha Horvátországba tervezzük a nyaralásunk, vagy csak egy kis kirándulásra indulunk mindenképpen látogassunk el a horvatorszaginfo.hu oldalra, mert itt számos kiváló úticélt és tippet találunk. Van egy ajánlott helyek kategória, ahol Horvátország legjobb helyeit gyűjtötték össze a szerkesztők. Ha valamelyik térség megtetszene, több száz szállásajánlat közül tudunk válogatni.