Miért éppen Húsvét-sziget?

2017. április 13., 10:00 szerző: Kelemen Attila
komment
A Húsvét-sziget a Csendes-óceán délkeleti részén fekszik, Óceánia területén. Ugyan nemzetközi jogilag Chile tartománya, ám néprajzilag Polinézia része. De vajon miért a tavaszi ünnepről kapta a nevét?
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Ahhoz, hogy pontos magyarázatot kapjunk, egészen az 1600-as évek közepéig kell visszamennünk az időben. Ugyanis ez idő tájt született Jakob Roggeveen a hollandiai Middelburgban. A Herderwijki Egyetemen doktorált mint orvos. Ezt követően feleségül vette Marija Margaerita Vincentiust. Ezt a röpke életrajzot akár mesésnek is nevezhetnénk, ám az idillt befeketíti, hogy neje pár év múltán elhunyt. Roggeveen 1706-ban a családi tragédiát hátrahagyva csatlakozott a Holland Kelet-indiai Társasághoz, és a kinevezését követően a mai Indonézia területén szolgált. Ott megismerte Anna Adriana Clement-t. Benne látta meg a nagy őt, ám nem sokkal a menyegzőt követően újra át kellett élnie a gyászt: második felesége is korán magára hagyta. 1714-ben nagy magányában hazatért Middelburgba.

Jakob Roggeveen, a felfedező Fotó: Archív

Ha családalapításban nem is, de ezt követően pozitív irányt vett az élete. 1721-ben hatvankét évesen elválalta annak az expedíciónak a vezetését, amely a déli kontinens felkutatására irányult. Három hajóval kelt útra az Atlanti-óceánon dél felé. Nem volt zökkenőmentes a felfedezőút; és éppen ez az, aminek végül is köszönhetjük az ominózus sziget nevét. Ugyanis a tengeren való hánykolódást és a Horn-fok megkerülését követően 1772 áprilisában, éppen húsvét első napján pillantották meg azt a szigetet, amelyet hatalmas moai szobrok őriztek. Ugyan továbbhaladva számos szigetet felfedezett, ám a déli kontinenst sosem érte el.

A Húsvét-szigeten csaknem 900 monumentális kőszobor maradt fenn Fotó: Archív

A Húsvét-sziget legfőképp a mintegy 900 fennmaradt monumentális kőszobor révén vált híressé. A moai szobrok számos tudós érdeklődését felkeltették a 19. és a 20. században. Köztük volt az a norvég Thor Heyerdahl is, aki végül a legnagyobb közönségvisszhangot váltotta ki elméleteivel. Lényegében ő volt az, aki által népszerűvé vált a sziget; annak ellenére, hogy fő elképzeléseit tudóstársai sorra megcáfolták.

Mivel a Húsvét-szigeten nem maradtak fenn írásos feljegyzések, így csupán a szájhagyomány útján tudhatunk meg többet a szigetlakók múltjáról. Talán éppen ez a rejtélyesség az, ami napjainkban is régészek sokaságának mozgatja meg a fantáziáját.

Kelemen Attila

2017. április 13., 10:00 szerző: Kelemen Attila

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...