Nyugat-Svájc egyik igazi „minden az egyben” régiója Neuchâtel kanton

2017. augusztus 09., 09:00 szerző: Lovász Lilla
komment
NEUCHÂTEL A Jura-hegység és a három tó régiója: így nevezik Svájcnak e francia nyelvű területét, ahol, bár mindenki beszél németül és sokan angolul is vagy éppen olaszul, a helyi palacsintázóban legjobban akkor járunk, ha franciául adjuk le rendelésünket.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Már a crô-magnoni ember is felfedezte a környék remek adottságait: a biztonságot és vadállományt nyújtó hegyek, valamint a vízellátást biztosító tavak között vadászott vadlovakra és szarvasokra. Ősünk lábnyomain ma túrázók lépkednek a régió legmagasabb csúcsa, az 1607 méteres Chasseral ösvényein, a Creux du Van amfiteátrumszerűen, kör alakban húzódó szikrameredélyén, vagy éppen a környékbeli tavak egyikének, a neuchâteli, murteni vagy bieli-tónak napsütötte partján.

Maga Neuchâtel városa a Jura-hegység láncai és a várossal azonos nevű tó közé ékelődik, olyan szorosan, hogy az autópálya is részben a város, részben a tó alatti alagutakban kanyarog. Az óváros középkori utcáit járva mintha időutazáson vennénk részt.

Az 1185 és 1276 között épült Collégiale-templom a kora gótikus stílus jegyeit mutatja Fotó: Lovász Lilla

Az ódon házfalak között, a macskaköveken lépdelve az embernek az az érzése, hogy bármikor beleszaladhat Marie D'Orleans piacra siető szolgálójába, vagy éppen egy szakadt ruhás halászfiúba, akit apja ivóvízért szalasztott fel a várba.

Szinte minden teret különböző, építészeti remekműnek is beillő szökőkutak díszítenek, amelyek nemcsak „utcadíszek", de szomjoltók is: ahogy Svájc minden egyes szökőkútjáé, ezek vize is iható. Alig száz éve pedig egyedüli ivóvízforrásai voltak a város lakóinak.

A 12. századi kastély épülete ma a kantoni önkormányzatnak ad helyet, idegenvezetéssel be is mehetünk, a kastély-dombot azonban, már csak a panoráma miatt is, érdemes megmászni. Letekintve - a pompás „háztetőkilátás" mellett - a tó kéken szikrázó vize nyugtatja a szemet, de jó időben akár még a Mont Blanc csúcsai is láthatóak.

A kastélytól letekintve a háztetők fölött a neuchâteli-tó kékje, a távolba Vaud és Fribourg kanton hegyei látszanak

A közelben található a város legrégibb épülete, a börtöntorony, amely sajnos két éve leégett, és egyelőre nem látogatható, ám a tervek szerint pár hét múlva újra megnyitják, hogy meredek lépcsőit megmászva a turisták szeme elé újabb csodás látvány tárulhasson. Ha már itt vagyunk, ne hagyjuk ki az 1185 és 1276 között épült Collégiale-templomot: az építészet iránt érdeklődők a kora gótikus stílus jegyeit fedezhetik fel az épületen.

A kastélytól lefelé, a keskeny utcácskákon lépdelve meglepően turistamentes övezetben érezhetjük magunkat, annak ellenére, hogy Neuchâtel népszerű turistacélpont. Talán a hétvégének köszönhető a nyugalom: azt mondják, hétközben, amikor a boltok nyitva vannak, a kis utcák megtelnek vásárlókkal.

A város arról is híres, hogy egyike azon svájci településeknek, ahol a legmagasabb az egy főre jutó múzeumok száma. Régészeti, történelmi, művészeti, etnográfiai és még sok egyéb tárlat várja a látogatókat, többek között a Dürrenmatt-múzeum: az író ugyanis Neuchâtelben élt mintegy harminc éven át.

A városlátogatás elengedhetetlen része egy séta a tó partján. A meglepően kék és kristálytiszta vízen sirályok hadai repülnek versenyt a cikázó szörfösökkel, a partközelben récék és vöcskök terelgetik csemetéiket. A sétány egy térré szélesedő részén fagylalt- és palacsintaárusok kínálják csábító portékájukat, akik a franciául gagyogó turistát széles mosollyal ajándékozzák meg.

Vigyázat: fürdőruhát vinni kötelező! A víz, bár hűvös, túlságosan csábító egy meleg, városnéző nap után.

Lovász Lilla

2017. augusztus 09., 09:00 szerző: Lovász Lilla

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...