Várak a vulkán tetején

A hajnali túrák alkalmával a fennsík peremére és a Macskalyukba juthattak el a vállalkozó kedvűek. Gyönyörű helyeken jártunk, napfelkeltében tudtuk fotózni a somoskői várat, az élővilágot is jobban szemügyre vehettük, az íves bazaltoszlopok és a kőtenger varázsában is elmerülhettünk. A Medves a magyar-szlovák határsáv legmagasabban fekvő és legkiterjedtebb nagyságú vulkanikus eredetű bazaltömlése. A Medves-fennsíkot a kiömlő láva hozta létre. Csúcsa, a Medves-magosa 659 méter magas vulkáni salakkúpmaradvány. A legismertebb geológiai képződmény a somoskői vár alatt található kilenc méter magasságban felfedett somoskői bazaltömlés, amely egy négymillió éves tűzhányóból kiömlött láva lassú kihűlésének eredménye. A somoskői várrom a 13-14. század fordulóján épült. A 16. században átépítették, majd a Rákóczi-féle szabadságharc leverése után a császári seregek lerombolták.

Némi pihenés után folytattuk utunkat a salgóbányai István-tárlóba, amely Magyarország legmagasabban fekvő, 640 méter hosszban bejárható szénbányája volt. Délután a füleki várat vettük górcső alá. A vár egy 65 méter magas, északi oldalán igen meredeken emelkedő vulkáni kúpra épült a 13. század első felében. A mongol betörések és a török megszállás ideje alatt a régió legfontosabb végvára volt. Végigjárva a várat és környékét kissé elfáradva, de visszatértünk a szállásunkra és hamarosan ismét nyakunkba vettük a salgói várhoz vezető utat. Itt már a Börzsönyi Nehézgyalogság fotózása zajlott, ahol mindenféle kérésnek eleget téve pózoltak a modellek. Sajnos az idő nem volt kegyes hozzánk, mert napnyugta előtt leszakadt az ég, így kénytelenek voltunk behúzódni a salgói várba, és titkon reménykedtünk abban, hogy eláll az eső és végre lőhetünk pár képet, a naplementét megcsodálva. A helyiek szerint ennek is örülni lehet, mert így más szemszögből is lehet fotózni. A gomolygó felhőkkel a háttérben tényleg fantasztikus képek születtek.