2015.03.28. 14:01
Az államtitkár kapta a birka fejét - Túrkeveiek és karcagiak főzték a pörköltet a vasvári bárányfesztiválon
Vasvár - Bégetéstől és népzenétől hangos ma a kultúrház környéke, először rendezték meg a Vas megyei Bárányfesztivált.
A sátorban gomolyasajtot gyúrtak, forgott az illatos gyros, nagy bográcsokban rotyogott a birkapörkölt – minden várt erős faggyús szaghatás nélkül, tehát profin készítették –, mellette a győrváriak szervezésében élő gyapjas állatok az simogathattak és etethettek szénával a gyerekek. A tér egy másik részén különféle sajtokat, pálinkákat kínáltak.
A fesztiválnyitón a polgármester Tóth Balázs elmondta: Vasvár arra vállalkozik ezzel a fesztivállal, hogy húsvét előtt népszerűsítse a birka- és bárányhúst. V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár Jókai Mórt idézte, aki szerint a magyar konyhának nemcsak az ételek elkészítésének módja az erőssége, hanem a tálalás is, az egyes fogások valósággal kívántatják a következőt, hiába érezzük, hogy már jóllaktunk, az az érzés állandósul: „De már ebből eszünk!". Az államtitkár hangsúlyozta: a birka hasznos munkát is végez, értéket teremt, a legeléssel a környezetünket karbantartja.
A bárányfesztivált dr. Seregi János találta ki, aki évtizedekkel ezelőtt itt volt állatorvos, a háza körülbelül azon a helyen állt, ahol most a fesztiválsátor, tulajdonképpen egykori nappalija helyén főzték most a karcagi és a túrkevei birkapörköltet.
Hajduk Péter, a Magyar Juhtenyésztők és kecsketenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója kiemelte: az elmúlt évek állománymentése és fejlesztése nyomán egyre több terméket fognak előállítani a bárányhústól a juhtejből készült sajtokig.
Hogy a megnyitó igazán ünnepélyes legyen, Dani János makói juhász a színpadon elmondta a Pásztorfohászt.
A bográcsoknál megszólítottuk a Túrkevéről érkezett főzőmestereket, Ferenc Lászlót és Deák Kálmánnét, mi a titka az ő kiváló pörköltjüknek, amivel nem egy főzőversenyt megnyertek már. Azt mondták: első osztályú birkahús kell, egyszerű fűszerezés (só, bors, paprika, hagyma, fokhagyma), és egyébként „nincsen titka semmi".
Megkérdeztük a főztjük különlegességéről a karcagiakat is – akiknek birkapörköltje hungarikum –, hogy mi a különbség a túrkevei és a karcagi birkapörkölt között. Kiderült, hogy százéves vita van arról, melyik jobb, tény, hogy a karcagiak belefőzik a fejet, a lábat és a körmöt is. Fontos az edény: az öntöttvas lábas, a speciális fűszerezés, és az, hogy öt órán keresztül főzik. A recept apáról fiúra száll. Ma már a hölgyek is szívesen megtanulják, sőt már gyerekeknek is rendeznek főzőversenyt, hogy fennmaradjon a hagyomány. A fejet mindig a legtiszteletreméltóbb ember kapja – Vasváron V. Németh Zsolt államtitkárnak szánták.
A bográcsnál álló Szendrei Zoltán (egyébként hűtőgépszerelő) elmondta: az nem karcagi, aki nem tud birkapörköltet főzni. Vidékükön egy lakodalom is elképzelhetetlen ezen étel nélkül, az első tálat mindig a vőlegény kapja. Megtudtuk: számukra az alapanyagokat a Kunszövetség elnöke, dr. Fazekas Sándor miniszter ajánlotta fel, így lehet, hogy ők nem pénzért árusítják, hanem mindenki ingyen kaphat belőle kóstolót. Hallottunk egy Márki Elek nevű Kossuth-díjas juhászról, akinek a leszármazottai is híres birkapörköltfőzők: így Béres Mihályné Piroska néni is, aki már 70 év körül jár. Vannak olyan családok Karcagon, akik ha főzőversenyre mennek, öt generáció főz. A karcagi Csontos család tavaly egy hónapon át Washington állam minden nagyvárosában kóstoltatott birkapörköltet.
Az áldozati báránytól az utolsó vacsoráig - szellemi töltekezést is kínált a vasvári bárányfesztivál
A bárányfesztiválhoz kulturális programok is kapcsolódtak. Az volt a koncepció a művelődésszervezők javaslatára, hogy ne csak a sütés-főzésről szóljon a rendezvény, hanem hozzá illeszkedő kulturális lehetőségek is jelenjenek meg: kézműves foglalkozások, zene, tánc, mese, képzőművészet. A nap sikere így volt teljes.
A Kákics zenekar interaktív előadást tartott gyerekeknek A három ürü címmel, este pedig csángó táncházat, ahol előbb visszafogottan, majd egyre nagyobb kedvvel táncoltak az emberek. A "táncházazás" hagyományának újraélesztése egyébként is céljuk, jó alkalom volt, hogy e nagyobb rendezvényhez odakössék, a finom ételek és italok kóstolója után.
Fotók: Vincze Kornél
A Nagy Gáspár Kulturális Központ aulájában egész nap kézműveskedhettek a gyerekek, bárányokat, nyuszikat, virágokat is készíthettek készülődve a húsvétra.
A színházteremben Tóth Csaba festőművész a bárányok kultúrtörténeti szerepéről tartott vetített képes előadást, főleg a képző- és iparművészet témába vágó alkotásait gyűjtötte össze, de mutatott érmeket, grafikákat is. Az áldozati bárány szimbólumától a jópásztor-ábrázolásokon át az utolsó vacsora szimbolikájáig ívelt a mondandó, az egyetemes művészettörténet legszebb képei közé helyi értékeket is beleszőve, mint például a jáki vagy a csehimindszenti templom.