Jó reggelt, Vas megye!

Emberünk sört szeretett volna – mi mást a forró nyári napon? Egyszer csak megpillantott egy egészen aprócska kocsit a nagyszínpadnál. – Menjünk oda! – mondta, majd a tömegen átverekedve megdöbbenéssel konstatáltuk, hogy csak néhányan várakoznak. Két fiú és egy lány állt a kocsi közepén – hatalmas mosollyal fogadták a vendégeket. Pólójukra ez volt írva: „Tedd fel a kezed, ha kérsz egy sört!” Emberünk ettől fogva csak ott volt hajlandó italt szerezni – mondanom sem kell, gyakran jártunk hozzájuk. Egy-két nap múlva már barátként köszöntötték egymást, feltett kezét pedig soron kívüli kiszolgálással honorálták. Az utolsó napon már ingyen kapott néhány korsóval – mert a hűséges, kedves vendéget még egy fesztiválon is megbecsülik.