Megtaláltuk Eper Katicát

Eper Katica története minden vépi számára ismert. Egy eperbokor alatt egy erdész talált egy kislányt, akit a grófnő befogadott. Rövid élete után sírjához azóta is minden vépi ellátogat, egész évben visznek rá virágot. Ilyenkor, mindenszentek és halottak napján azonban különös figyelem illeti meg Eper Katicát, végső nyughelyén mécsesek tucatjai jelzik, hogy emlékét több mint százötven év elteltével ma is őrzik.

Dömötör Gábor vépi képviselő elmondta, hogy két történet is van Eper Katicáról, az egyik, amit szájról szájra adnak egymásnak a vépiek generációk óta: az 1840-es években uradalmi erdők voltak Vép környékén, itt találták meg egy eperbokor alatt. Az uradalmi erdész bevitte a kastélyba a kislányt, akit elneveztek Eper Katicának. A grófnő, Erdődy Sándorné Batthyány Leopoldina és a kislány között bensőséges kapcsolat alakult ki, mivel a grófnőnek nem voltak gyermekei. A grófnő befogadta a kastélyba a kislányt, akit dajkák nevelgettek, egészen 1854-es, korai haláláig. A történet szinte minden vépi számára ismert, hiszen több mint százötven év óta mesélik egymásnak az emberek.

A másik történet már Dömötör Gábor kutatásán alapszik, aki megtalálta a vépi plébánián Eper Katica halotti anyakönyvi bejegyzését. Ebből kiderül, hogy a kislány nem talált gyermek volt, hanem Eper Mihály uradalmi erdőkerülő lánya, édesanyjáról azonban nem találtak feljegyzést.

Dömötör Gábor a vépi temetőben, Eper Katica 2002-ben felújított sírjánál  (Fotó: Budai Dávid)

Mi viszont elképzelhető, hogy megtaláltuk, honnan származik Eper Katica. Megkerestük Horváth Sándor néprajzkutatót, aki talált egy katolikus születési anyakönyvi kivonatot, amely szerint 1848 október 29-én a Fejér megyei Kálozon született egy Eper Katalin, édesapja Eper Mihály, édesanyja pedig Kovács Örzsébeth volt. Ráadásul Kálozon, akárcsak Vépen, volt egy uradalom, ami József nádor tulajdonában állt. Így könnyen elképzelhető, hogy a megözvegyült Eper Mihály Vépre került kislányával. A szóbeszéd talán kettejük különös érkezésére indult el, hogy aztán több mint százötven évvel később is tovább éljen a vépiek emlékezetében. A monda kialakulását Dömötör Gábor szerint az is elősegíthette, hogy a kislány sírját a grófnő nemesi ranghoz illően építtette meg. A síron angyalka, a sír körül míves kovácsoltvas kerítés található. Eper Katica halálának okát nem ismerjük, de egyes feltételezések szerint tüdőbajban hunyhatott el, hiszen a grófnő ebben a betegségben szenvedett, és ebben is hunyt el az 1860-as években.

Dömötör Gábor szerint minden kisgyermek első útja, ha a temetőben jár, Eper Katicához vezet. A hagyomány ápolásában óriási szerepe volt dr. Varga Gyulánénak, az ő ötletére újította fel az önkormányzat Eper Katica sírját 2002-ben. A sír azóta a meg nem született gyermekek emlékének is adózik minden évben december 8-án, és a december 28-ai aprószentek emlékét is őrzi. Eper Katica kedves története szinte észrevétlenül kapcsolódik össze a reformkorral, rövid életében egyre másra bukkannak fel az olyan nevek, mint Batthyány, Erdődy, születésének dátuma pedig 1848. A vépieknek köszönhetően Eper Katica neve is fennmaradt az utókor emlékezetében, pedig mindössze hat évet élt.

Horváth Sándor elmondta: Vas megyében nem példa nélküli elzarándokolni olyan sírokhoz, ahol nem rokonunk nyugszik. Több helyen szokás azoknak a fiataloknak a sírját meglátogatni, akik azelőtt haltak meg, hogy megházasodhattak volna. Ilyenkor, mindenszentekkor, az elhunyt korosztályába tartozók leróják kegyeletüket.