Majdnem Toscana: jónak ígérkezik a szőlőtermés – Szétnéztünk a kőszegi hegyen - fotók

Döcögős, kanyargós út vezet fel a Kálváriától a kőszegi hegyre. Fák és bokrok uralják a látványt, a sűrű növényzet között épphogy csak bekandikálnak a napsugarak. Néhány száz méter után aztán egy tisztásra érkezünk, és ízelítőt kapunk abból, amiről az elmúlt percekben Láng József kőszegi szőlősgazda mesélt: jó száz, kétszáz évvel ezelőtt itt minden szőlővel volt tele. Hidegvölgynek hívják ugyan, de a déli, 45 fokos lejtésű oldal épp ideális a gyümölcs számára – még vannak, akik emlékeznek rá: anno miként virultak itt a tőkék. Az önkormányzat pályázat révén mintegy négyezer tő szőlőt és őshonos gyümölcsfákat telepített az egyhektárnyi területre azzal a céllal, hogy megidézze a múltat. 

A kellő látvány és hatás kedvéért még egy lusztházat is idehoztak. Láng József gyermekeként tekint e vállalkozásra: régi magyar szőlőfajtát, Furmintot nevel, gondoz, ápol a régi módszer, a bakművelés szerint. Ez ugyan kézimunka-igényesebb, hiszen nincs huzalrendszer, de egy egységnyi területen több tőke fér el. Így képzeljük: a hajtásokat karók tartják, az idősebb, fás részek a földön vannak – a növény számára ez kevésbé megterhelő, ráadásul jobban hasznosul a föld kisugárzása is, amely nagyban befolyásolja a gyümölcs cukorfokát. 

A szakemberrel arról is váltunk néhány szót: ez az időszak a legmunkaigényesebb a szőlőkben. A tennivalók gerincét a zöldmunkák adják. A hajtásválogatás során például kitörik a sűrűsítő, nyári rügyből fakadó hajtásokat, ahogy a fürtzóna környékén a levelekre sincs szükség. Így éri a szemeket elég napsütés, betalál a levegő és a permetlé. Ami a bakmódszerben a kötözés, az a támrendszer esetén a hajtásbefűzés – ennek is most van az ideje. A tetejezéssel, azaz a támrendszert túlnövő részek eltávolításával sem lehetett már tovább várni. Ezt a munkát általában június végére, Szent László napjára időzítik a hagyomány szerint, de a sok eső miatt most előbbre kellett hozni. A bő csapadék miatt elszaporodtak a gombabetegségek is: a vízborítás a peronoszpórának, a magas páratartalom a lisztharmatnak kedvez. Mindkét kórokozót felfedezték már az ültetvényekben. 

Láng József azt mondja: a szőlő szereti a vizet, szükség van rá a fürtök kiteljesedéséhez. Az elmúlt hetekben azonban olyan gyorsan esett nagy mennyiségű eső, hogy annak jó része elfolyt, a talaj mélyebb rétegei még mindig nem telítődtek. A jég eddig elkerülte a hegyet, Láng József a fürtkezdemények számát ideálisnak tartja. A következő hetekben dől el, hány fürt köt meg valójában és azok miként telítődnek, de ha az égiek velük lesznek: idén először szüretelhetnek a harmadéves ültetvényen. Minden remény megvan a jó termésre. 

A lefelé vezető úton szinte egyszerre mondjuk ki azt, amit a kezdeményezők reményei szerint egyre többen felismernek: ez a mi kis Toscanánk. Láng József pedig már szövi tovább az álmait, terveit: például arról, hogy aszút is készítenek majd az itt érlelt aranysárga szemekből. Az ötlet pedig egyáltalán nem ördögtől való: a középkorban állítólag csemegeborok is készültek a kőszegi hegyen.