Karak zenére repülünk a Rába mentén (videó)

Innen a földről, nem is gondolnánk, milyen filmbe illő vidéken lakunk, megszoktuk, azt hisszük, ismerjük, de elég gépen fölébe szállni, madártávlatból szemlélni, és rájövünk, hogy sokkal szebb a földnek ez a darabkája, amit otthonunknak mondhatunk. Wolf Ferenc utazni, szállni hív a filmjével.

Megnézhetjük Körmendet, a Batthyányak városát, ahogyan sosem látjuk, fentről, a pompás kastélyudvart, a főteret, a várost, a Rábát, rajta a régi zöld hidat, ami hiába nagyon szűk a mai forgalomhoz képest, ragaszkodó módon nagyon szeretünk. Napraforgótáblák felett szállhatunk Rönökig, és nemcsak a Szent Imre templomot láthatjuk a filmben toronymagasságban, hanem a tetején a napfényben aranyosan csillogó keresztet is, a maga részletgazdagságában. Hegyhátszentjakabnál a Vadása-tó fölé röppenünk, Döröskén a 13. századi római katolikus templom, Oszkón a szőlőhegy és a Hegypásztor pincék zsúpfedelei fölött repülünk.

Közben a Karak zenél, ahogy a fiatalok mondják, „ilyen népzenés, indie-rockos izét, senki se tudja igazán”, hogy milyen ez a stílus, de „lassan kijön a lemez, és akkor pontosabban lehet találgatni”. Mindenesetre kedélyes, eleven ritmusú zene, ami maga is visz, jó aláfestése a film hangulatának, amely elrepít Vasvár, a megye államalapítás kori központja fölé is, megmutatja fentről a nádasdi Rotundát, az erődített körtemplomot, Szarvaskenden a Sibrik-kastélyt és Kemestaródfán a Miród-forrást, a Mária-kegyhelyet, amelynek már a 13. században írásos nyoma volt, és ahol esküvőket is tartanak.