A Mokka rockestjén

Az ős Mokka csaknem 50 éves, de abból a csapatból sajnos Guido, Puli, Pepszi már nem él. Az 1971-ben Szombathelyen ezrek előtt koncertező rockbanda az aktív korszak lezárása után retróra váltott, de ez a pálya is több mint 20 évet ível át. BM-Klub, HEMO, Pannónia és most a Május 1 söröző a főbb állomások. A Faragó-Csorba-Büki-Puskás-Nádas aranycsapat az idők folyamán a mai napig csaknem 20 (!) formációt alkotott, ám mindig kötődve az anyaegyüttes hangzásához, rajongótáborához. Ilymódon a Mokkából mindig úgy volt több, hogy valójában egy maradt. Mára pedig eljutva a minőségi bulizenéhez és a széles koncertképességhez.

Zenél a Skót Rock Band, balról a második Büki Imre ős-Mokkás. Fotó: Horváth Csaba

Zsúfolt ház, mintegy 200 fan várta a szombati, farsangzáró bulit, amelyen egyszerre három Mokka-formáció is fellépett. A régi ifiklubok hangulata idéződött, a hatvanasok mellett szép számmal voltak fiatalok, s feltűnt több ismert zenész is. A hangulat percek alatt beállt, a külső és belső hőmérséklet gyorsan felszökött. Ezt még fűtötte a meglepően jól megszólaló Skót Rock Band, amely messze túlment a kötelezőn. Büki Imre, Skót, ezen az estén elemében volt. Megható és felemelő pillanat, amint az eltávozottakért szól a dal... És jött az Ex-Mokka, Faragó László, Tóth Károly, Büki Imre, Farkas István és Szántai Gyula, Szandi Péterrel megsegítve. Ez volt a főtáncos korszaka a szombati bulinak. A súlyosan gyarapodó x-ek ellenére a Nagy generáció úgy ropta, mintha a Tófürdőn lenne, 1972-ben... A Szántai Gyula vezérelte Mokka Tribute a Mokka sztori új aspektusát hozta: szinte hibátlan, bárhol piacképes koncertzene. Őrdöngős billentyűssel, igazi showman énekessel és főnök, Kacsa, lázba hozó virgáival. A rajongói oldalon is feltűnt egy őstehetség, a legjobb magyar léggitáros, Sanyika. Ez így, együtt, hajnali háromig – besorolt a nagy élményekhez.