Magyar Dal Napja: két színpad között ingázhatott a Fő téri közönség

Bár hivatalosan vasárnap ünnepeljük a magyar dal napját, Szombathelyen már pénteken kora délután megkezdődött a program az Agora – Szombathelyi Kulturális Központ szervezésében, két színpadon, a sokféleség jegyében. A magyar dal idei fővárosa Bük, de Zsira is bekapcsolódott a játékba – ez is a sokféleség megnyilatkozása. Vasi – vagy Vas megyéhez kötődő – hírességektől egyenesen azt kérdeztük, hogy vajon melyik a kedvenc magyar daluk. A válaszokból kiderül, hogy a bőség zavarával küzdenek, amikor választaniuk kell. Akad, aki az érzelmekre, és akad, aki a pergő ritmusokra és bulizenére esküszik. Arra viszont nagy összegekben fogadhatnánk, hogy az éppen ismét Szombathelyen rendező Koltai Róbert gondolkodás nélkül mit válaszolt, amikor legkedvesebb magyar dala iránt érdeklődtünk. Aztán hozzátett még kettőt. Sose halunk meg, ugye?

Lehet, hogy a csúcson kell abbahagyni de az is lehet, hogy nem kell abbahagyni. Mert bár a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. a hírek szerint ebben az évben utoljára hirdette meg a magyar dal fővárosa-pályázatot, azért a magyar dalt megünnepelhetjük jövőre is. Az idén mindenesetre a Vas megyei Bük nyerte el a megtisztelő címet: a 750 éves város a hatodik a magyar dal fővárosainak sorában. 2010-ben Eger, 2011-ben Nyíregyháza, 2012-ben Szombathely, 2013-ban Békéscsaba, 2014-ben pedig Hévíz tett ki magáért az ügy érdekében.

A szombathelyi Fő téren már pénteken délután megkezdődött a bemelegítés a magyar dal napjára. Az Agora két színpadot állított föl, egyiket a zenekaroknak, a másikat az utcazenészeknek. Ahogy mentünk bele a délutánba, úgy növekedett a közönség is amelynek soraiban az ocsomacsós Szalai Marcit és családját is felfedeztük

Szombathelynek pedig a fővárosi cím birtoklása sem kell ahhoz, hogy beszálljon az ünneplésbe, főleg, hogy a magyar dal napját kiválóan be lehet illeszteni a város saját Miénk itt a tér -programjába. Pénteken a kellemes és nyugodalmas időjárás is a szervezők kezére játszott. Volt, aki zenét hallgatni jött - és volt, akit séta közben állítottak meg a színpadi események.

A nagyszínpadon a keménység és a hangerő vonta magára a figyelmet a Room5, a Vadvágány, a Tohu-Bohu és más zenekarok képében. Az alkonyat, aztán az este beálltával emelkedett a hangulat: Vida Rock Band, Soulution - és a Szombathelyre rendszeresen visszajáró, az idén 30 éves Ladánybene 27 szerepelt a koncertmenüben. Szemben, a Szentháromság-szobron túli kisebb színpad a lágyabb, finomabb, intimebb utcazenészi hangvételnek adott teret a nagyszínpadi átállási időkben, szünetekben: a Miénk itt a tér -programot a város hirdette meg a nyár elején.

A Miénk itt a tér -színpadon éppen Szabó Balázs játszik

Ma a X. Isis Big Band Fesztivál színesíti a Fő téri zenei programot, a magyar dal napja mérlegének serpenyőjében azonban Bükre helyeződik át a (hang)súly. A magyar dal napjának éltetője egyébként is a sokféleség. Az LGT-től tudjuk, hogy aki teret ad a másnak , nem lesz kevesebb. Sőt.