2 órája
Kávé világnapja 1/2: hogyan lesz a cseresznyéből bab?
Sokszáz éves múltja van, számos ember a napot sem lenne képes elkezdeni nélküle. Igen, a kávé, mint élvezeti cikk nagyon régóta mindennapjaink része, és ennek megfelelően izgalmas téma is! Kétrészes cikkünk első felében a rövid történetet meséljük el, valamint a címbeli kérdést is megválaszoljuk.
Ma, szeptember 29-én ünnepli (immár 41 éve) a világ kávé imádó-függő része eme nemes nedűt. Nincsenek kevesen: a víz után a második legtöbbet fogyasztott ital világszerte. Hazánkban is sok fogy, bár a finnek napi öt(!) csészényi világrekordjától azért elmaradunk a 2,6 csészényi mennyiséggel. Hasonlatosan több más italhoz, ennek is saját (szerteágazó) területe, szokásai, sőt: kultúrája van. Elég, ha a több száz éve létező kávéházakra gondolunk – és az azokat megtöltő művészekre, társaságokra, szellemi körökre. Indult innen művészi stílus, vitasorozat, sőt, felkelés és szabadságharc is, ugye.
A kávé rövid története
A kávé története közismert: etióp pásztorfiú figyelt fel a kecskéire, akik egy piros bogyó rágása után mindig felélénkültek. Ebből vitt a közeli szerzeteseknek, akik főzetét elkezdték fogyasztani, és ez segített nekik az éjszakai imáknál, tevékenységeknél. Onnan aztán nem volt megállás, világszerte elterjedt. Apró érdekesség, hogy az ókori arab kultúrában a nők egyetlen okkal válhattak el férjüktől: ha az silány kávét készített! Hazánkba természetesen a százötven éves török uralom hozta be, első írásos említése Zrínyitől származik a Szigeti veszedelemben. És már 1714-ben volt magyar kávéház! A hatalmas népszerűség után gombamód terjedtek el, az egyesített Budapest már 166 kávézót számlált. Komoly visszaesést (ebben is) a kommunizmus hozott: bezárták, államosították őket. Ahol mégis működött, a valutahiány miatt igen szerény minőség jutott csak hazai csészékbe. Az elmúlt évtizedek aztán újbóli komoly fellendülést hoztak.
A cseresznye és fajtái
A kávé egy bogyós gyümölcs, zöldből szép pirosra vált, mire beérik. Nagyon hasonló a kinézete, mint a mi közismert cseresznyénké: színre, formára, méretre egyaránt. Általában így is hívják. Jellemzően ezer méter felett terem, imádja a sok napsütést, de az árnyékot és a bőséges csapadékot is. Szereti a vulkanikus talajt, és minél magasabbra ültetik a cserjéit, annál jobb. Afrika, valamint Közép- és Dél-Amerika sok országa termeszti, de közismert például az indiai „monszun” típus is, és akad más ázsiai térségben is komoly volumen.
Sok-sok kistermelő vállalkozik rá, hogy termékeivel rendkívül magas elvárásoknak is képes megfelelni. Természetesen magas áron adják ezeket a minőségi, ún. „single origin” fajtákat. Persze tömegtermelés is létezik, itt Brazília viszi a pálmát: a világ termelésének egymaga adja a 40%-át! Jelenleg 129 fajta cserjét ismernek a Földön, de ebből mindössze két fajta, az arabica és a robusta adja a termelés 99%-át! Az arabica selymesebb, lágyabb, kisebb a koffeintartalma, ellenben magasabb helyeken szeret teremni, és kevésbé ellenálló. Virágos-gyümölcsös, komplex ízvilágú, népszerűbb – tehát drágább. A robusta testesebb, erőteljesebb, karakteresebb ízt ad, magas koffeintartalommal. Ez a fajta jóval ellenállóbb és olcsóbb. Érdekesség, hogy az ún. blend kínálat a kettő egyvelege: általában 70-30 vagy 80-20 arányban az arabica javára.
Cseresznyétől a babig
De hogyan is lesz a cseresznyéből – azaz, a betakarított és megszárított gyümölcsből – bab? Ahogy ugye mi is találkozunk vele, hacsak nem eleve őrölt terméket veszünk. Ez a folyamat a pörkölés, amit többnyire szintén ipari mennyiségben végeznek. Emellett azonban létezik hazánkban is sok kisebb-nagyobb pörkölő. Ezek termékei messze magasabb minőséget adnak, mint a bolti, ráadásul – azzal ellentétben – ismert a pörkölés dátuma is. Márpedig onnantól legfeljebb egy hónapon belül el kell fogyasztani – még ha a szavatossága akár egy-két év is szokott lenni. Persze a fajtától függően 6-10, vagy akár 20-22 napnyi ún. pihentetés után… Friss, finom, aromás kávéhoz csak így jutunk! A pörkölés is lehet sokféle, legelterjedtebb az olasz stílusú, sötét vagy közepesen sötét mód – de ismerünk francia és bécsi, city vagy full city módokat is. Manapság divatos, sőt: trendi a világos, komplexebb ízvilágú, virágos illatú specialty kávé. Ezt kisebb hőfokon (86-88°-on) készítik, míg a klasszikus olaszokat 91-93 fokon érdemes… készíteni. Ha extraktálást írok, tudományosnak hat, viszont főzni, ugye a levest szokás. A kávét készítjük, húzzuk, csapoljuk – feltéve, ha kellően beszippantott a világa.
Hamarosan folytatjuk a második résszel!
Cikkünkben kiderült:
- néhány érdekesség a kávéról,
- bemutattuk rövid történetét,
- és eljutottunk a cseresznyétől a babig.
