Indoklás nélkül lehet majd elbocsátani az önkormányzati hivatalok dolgozóit (reagálásokkal frissítve)

   
Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán hat törvényjavaslatot terjesztett a hétvégén a parlament elé, amelyek olvashatóak az Országgyűlés honlapján.
   
Az egyik ezek közül - a köztisztviselők jogállásáról szóló - kimondja: jövő év január 1-jétől a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti.
   
Az előterjesztők szerint akkor meg kell indokolni viszont a felmentést, ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik; ha a köztisztviselő alkalmatlan feladatai ellátására; ha a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselő más köztisztviselői munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a munkáltató által felajánlott másik köztisztviselői munkakört a köztisztviselő visszautasítja; ha az öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő köztisztviselő e jogcímen felmentését kezdeményezi; ha a rokkantsági nyugdíjjogosultság törvényi feltételeivel rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi; illetve ha az előrehozott öregségi nyugdíj jogosultság egyéb feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi.
   
A törvényjavaslat indoklása szerint azért kell az önkormányzati képviselő-testületek hivatalában is megteremteni a munkáltató általi, indokolás nélküli, rövid felmentési idővel történő felmentés lehetőségét, mert közszolgálatot valós szolgálattá kell tenni. A három képviselő megjegyzi, hogy a jogviszony munkáltató általi megszüntetésének egyszerűsítése lehetőséget nyújt a minőségi szakembergárda kialakítására és a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére.
   
A javaslat ezek mellett feloldja a köztisztviselői törvény, a vezetői szintek számát korlátozó rendelkezését. Kimondja, hogy helyi önkormányzatnál a főjegyzői, jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően a 10 ezer feletti lakosú településen, valamint a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál, a megyei jogú városi önkormányzatnál, a megyei önkormányzatnál, a fővárosi kerületi, a fővárosi önkormányzatnál osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi szintnek megfelelő vezetői megbízáson túl további vezetői megbízás is adható. Ezt az előterjesztők azzal indokolják, hogy az egyes területek fokozott vezetői ellenőrzése növeli a munkavégzés hatékonyságát.
   
Az előterjesztés lehetőséget ad még arra is, hogy a munkáltatók "eltérítsék" az illetményt, és ezzel "versenyképesebb" fizetést adhassanak.
   
A törvényjavaslat a tervek szerint 2011. január 1-jén lép majd hatályba.
   
Az új Országgyűlés még június 21-én fogadta el újra a Sólyom László államfő által visszaküldött, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt.
   
(A jogszabályt annak június 8-i elfogadását követően az államfő nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.)
   
A Ház zárószavazás előtt egy módosító csomag elfogadásával kibővítette a törvényt, annak hatálya alá vonta a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat, azaz a szakmai vezetőket; de nem változtatott azonban azon a passzuson, amellyel az államfő nem értett egyet: így a munkáltatók a kormánytisztviselőket ezután indoklás nélkül menthetik fel.

OLDALTÖRÉS: Az Ab-hez fordulhat a SZEF az indoklás nélküli közigazgatási elbocsátás miatt

Az Ab-hez fordulhat a SZEF az indoklás nélküli közigazgatási elbocsátás miatt

 Alkotmánybírósághoz fordul a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), ha a parlament elfogadja azt a fideszes képviselői indítványt, amely szerint a közigazgatásban is lehetőség lenne a jövő évtől a munkáltató indoklás nélkül elbocsátására.

 Varga László, a SZEF elnöke vasárnap az M1 Híradójának elmondta: a törvény elfogadásával néhány hónap alatt 35 ezer ember kerülhet az utcára.
 Hozzátette: a törvény azt eredményezi majd, hogy ha egy köztisztviselőt politikailag vállalhatatlannak tartanak, akkor szakmai munkájától függetlenül, minél egyszerűbben, kisebb költségvetéssel lehet elbocsátani. Ez ugyanúgy alkotmányellenes, mint a kormánytisztviselőket érintő hasonló rendelkezés - szögezte le.
 Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán, fideszes országgyűlési képviselők hétvégén terjesztették az Országgyűlés elé a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénymódosítást, amely szerint jövő év január 1-jétől a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató felmentéssel indokolás nélkül megszüntetheti.

Az új Országgyűlés még június 21-én fogadta el újra a Sólyom László államfő által visszaküldött, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt; a jogszabályt annak június 8-i elfogadását követően az államfő nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
   
A Ház zárószavazás előtt egy módosító csomag elfogadásával kibővítette a törvényt, annak hatálya alá vonta a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat, azaz a szakmai vezetőket; de nem változtatott azon a passzuson, amellyel az államfő nem értett egyet: így a munkáltatók a kormánytisztviselőket ezután indoklás nélkül menthetik fel.

OLDALTÖRÉS: Az MSZP szerint a Fidesz újabb javaslatával a közigazgatásban dolgozók is szabad prédává váltak

 Az MSZP szerint a Fidesz újabb javaslatával a közigazgatásban dolgozók is szabad prédává váltak

Az MSZP szerint a Fidesz legújabb javaslataival a magánnyugdíjpénztár-tagok, a nyugdíjasok, a kormánytisztviselők után most az önkormányzatoknál, a közigazgatásban dolgozók is "szabad prédává váltak".
Lendvai Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében felidézi, hogy a Fidesz képviselői a hét végén nyújtották be azt a törvényjavaslatot, amely kimondja: nemcsak a kormánytisztviselőket, hanem a közigazgatásban alkalmazottakat is indok nélkül lehet "kirúgni".
   
A szocialista politikus szerint tökéletesen világos, hogy "szabad utat kap a személyi és a politikai bosszú", az önkormányzati vezetőknek nem kell szakmai vagy szervezeti indokokkal fárasztaniuk magukat.
   
Úgy véli: indok nélkül szabadulhatnak meg mindenkitől, aki nem tetszik nekik, vagy akinek a helyére saját "pereputtyukat, klientúrájukat" helyeznék.
   
A képviselő emlékeztetett: pár hónappal ezelőtt Sólyom László aggodalmait fejezte ki az indok nélküli kirúgások akkor még szűkebb körre vonatkozó lehetőségével szemben és visszaküldte a kormánytisztviselőkre vonatkozó törvényt a parlamentnek. De - fűzi hozzá - a kormánytöbbség semmibe vette véleményét.
   
Leszögezi: az akkor elfogadott törvénnyel szemben többen, köztük az MSZP is az Alkotmánybírósághoz fordultak.
  
Lendvai Ildikó úgy fogalmaz: mostanra a Fidesz "akadálymentessé tette a jogtiprások útját". Hozzáteszi: "az új köztársasági elnök valószínűleg fejet hajt, és gondoskodnak arról is, hogy az Alkotmánybíróság béna kacsaként működjön".

OLDALTÖRÉS: Megszüntetné a Fidesz a közalkalmazotti körben a kinevezett vezetői rendszert

Megszüntetné a Fidesz a közalkalmazotti körben a kinevezett vezetői rendszert

 Kinevezéssel nem, csak megbízással lehetne vezetői beosztást ellátni a jövőben a közalkalmazotti körben.
Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán a hétvégén terjesztette az Országgyűlés elé a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítását.
A fideszes képviselők ebben azt indítványozzák, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása megbízással történjen legfeljebb 5 éves időtartamra.

A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott a kinevezés szerinti munkaköre mellett látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait - olvasható az előterjesztésben. A jogszabály 2011. január 1-jén lépne hatályba.
A javaslat indoklása szerint ezzel lényegében visszaállna a 2009 előtti szabályozás, azaz magasabb vezetői, vezetői beosztás csak megbízással, az eredeti munkakör mellett lenne ellátható.
Az előterjesztők szerint a 2009 óta működő rendszer jelentősen megkötötte a munkáltatók kezét, a vezetőt tekintve pedig kevésbé hat ösztönzőleg a folyamatos, magas színvonalú munkavégzésre.
   
A kinevezett vezetői státusz természetéből adódóan (önálló munkakör, főszabály szerint határozatlan időtartamra szól) „visszahívásra” nincs lehetőség, míg a vezetői megbízást a munkáltató bármikor visszavonhatja: a közös megegyezésen kívül a munkavégzésre alkalmatlannak minősítés, illetve az átszervezés miatti felmentés szolgálhat alapul a közalkalmazotti, és ezzel együtt a vezetői jogviszony megszüntetésére - olvasható az indoklásban.