Négy év múlva már csőpostán utazunk Bécsbe?

Ha azt hiszi, hogy a csőposta a múlt század elavult találmánya, nagyobbat téved, mint az osztrákok a foci Eb-n a magyar meccs előtt. Nem csak arról van ugyanis szó, hogy ma is divat kapszulákba rejteni pénzt, paripát, fegyvert és azt vákuum segítségével tovaküldeni. A legmerészebb álmok arról szólnak, hogy a kapszulákba emberek ülnek, és mi magunk száguldunk egy csőben, repülőgépeket megszégyenítő sebességgel. Ha élne még Tesla, nyilván az ő fejéből pattant volna ki az ötlet, de mivel nem él, így Elon Musk volt az, aki 2013-ban bemutatta a Hyperloop ötletét. Muskot az különbözteti meg a világ többi „őrült” feltalálójától, hogy neki nemcsak ötlete és bátorsága van a merész dolgok megvalósításához, de pénze is. Ehhez képest Musk még zseniális ötletének bemutatása évében kiszállt a buliból azzal, hogy a terveket nyílt forrásúvá teszi, és bedobja a közösbe, kezdjen vele bárki bármit, ha olyan prototípust lát, ami tényleg működik, visszajön a pénzével.A távlati tervek szerint 2017-re már egy három kilométer hosszú, zárt csőrendszerben zajlanának a tesztek, és 2020-ra talán már a teljesen használható, gyártásra kész Hyperloop áll majd rendelkezésre.

Az emberméretű csőposta tulajdonképpen pofonegyszerű dolog. Nem is értem, miért nem gyártott annak idején az Ikarus ilyet. Adva van ugye egy cső, amiből ki van szivattyúzva a levegő. Ebben a csőben mágneseken siklik, mit siklik, repül egy kapszula tele emberekkel vagy áruval, vagy bármivel, amit a-ból b-be akarunk juttatni. Egy motorral meglökjük a kapszulánkat, és mivel súrlódás, légellenállás nuku, már csak fékeznünk kell a célnál. Ha a cső tetejét beburkoljuk napelemmel, még pluszenergia sem kell hozzá. A Hyperloop mérnökei nem kevesebbet állítanak, mint hogy 600 kilométer 6 ezer forintba és fél órába telne. Felmerül a kérdés, hogy ha ennyi az egész, miért nem kapszulában utazunk már most Szombathelyről Bécsbe, pedig szívesen adnánk ezerötszáz forintot a nyolcperces útért.A válasz az, hogy egyáltalán nem ilyen egyszerű. Először is több száz kilométeres mágneses vákuumcsöveket építeni nagyon drága, ráadásul, ha ebben még lebegtetni is akarunk valamit, az már kimondhatatlanul sokba kerül. Persze a magas költségeket a nemzetgazdasági érdekek és magasabb szempontok, mint például, hogy a világ jobb hely legyen, mint volt, feledtetnék is. Csak hát az a helyzet, hogy ha a csőben egy kicsi szivárgás is van, katasztrófa lesz.

Összefoglalva még csak az ötlet van meg, a technológia nincs. Ám ez a legújabb kor titánjait egyáltalán nem zavarja, és több cég is azon van, hogy megvalósuljon az emberek feladására is alkalmas csőposta. Nevadában egy három kilométeres tesztpályát építenek éppen, és ha az jól muzsikál, és meggyőzi a pénzügyi befektetőket, jövőre elkezdődhet az igazi vonal építése is San Francisco és Los Angeles között. Persze könnyen lehet, hogy San Francisco utcáin még csak villamosok döcögnek, amikor Bécsbe már a szupervonaton suhanunk, igaz nem Szombathelyről, hanem Pozsonyból. A Hyperloop Transportation Technologies (HTT) már be is jelentette, hogy Közép-Európába építené a Hyperloop szupervasút következő vonalát. A Pozsony–Bécs közti utat mindössze nyolc perc alatt tenné meg az 1220 kilométer per órával közlekedő kapszula. Dirk Ahlborn, a projekt kiötlője szerint elsősorban azért az osztrák és a szlovák fővárosra esett a választásuk, mert két, egymáshoz rendkívül közel fekvő fővárosról van szó Európa szívében. „Aránylag rövid távon kellene megépíteni a Hyperloopot, ami ideális a projekt kezdetén. Későbbi bővítése szempontjából pedig a két főváros központi fekvése lesz fontos, hisz innen egyszerűbb lesz megépíteni az összeköttetést más európai városokkal” – mondta Ahlborn. Akármit is mondott Ahlborn, azért valószínűbb, hogy mi nyerjük meg az összes számot az olimpián, minthogy négy év múlva kapszulákban tátsuk a szánkat Bécs felé suhanva.