Földrengés Japánban: nem lesz Csernobil Fukusimából

Megeshet, hogy komolyabb radioaktív kibocsátás történik a fukusimai atomerőmű egyes reaktorának sérülése miatt, de ennek nem lehet európai hatása - közölte Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója vasárnap az MTI-vel, hozzátéve, olyan nagyságú és hatású nukleáris baleset, mint amilyen 1986-ban Csernobilban történt, itt teljességgel kizárt.

MTI

A Japánban pénteken bekövetkezett rendkívüli erejű földrengés fontos infrastruktúrák lerombolása mellett három japán atomerőművi telephelyet érintett komolyabban. Mint Aszódi Attila azt mondta, a hivatalos közlemények nem tartalmaznak annyi konkrét információt, hogy abból érteni lehessen, pontosan mi is történt.

Emlékeztetett, hogy a földrengést jelentős szökőár is követte, és péntek óta - az atomerőművek üzemzavarainak kezelése közben - több mint húsz, a 6-nál erősebb utórengés volt, ezek további műszaki problémákat okozhattak. A természeti csapások következtében az atomerőművek terhelése - vélhetően - meghaladta azt a szintet, amelyet a tervezésnél feltételeztek.

A fukusimai atomerőmű két reaktoránál is hűtési problémák léptek fel, a helyzet az egyes reaktoránál a legkritikusabb, itt történt szombaton a robbanás.

A robbanás romba döntötte a Tokiótól 240 kilométere északra található erőmű egyes reaktorépületének betonburkolatát. A detonációt az okozta, hogy a földrengés miatt megsérült a reaktor hűtőrendszere, s a hűtővíz szintjének a csökkenésekor hidrogén szabadult fel, amely a két tartályfal közé jutva oxigénnel vegyült, és berobbant.

Aszódi Attila elmondta: a jelentések szerint a telephely környékén a környezetben a normálszintnél magasabb jód- és céziumaktivitást észleltek. Ez arra utal, hogy a reaktorban üzemanyagrúd vagy -rudak megsérülhettek. Egyes hírekben kismértékű üzemanyag-olvadásról is beszélnek, de ez a szennyezés akkor is felléphet, ha az üzemanyag burkolata megsérült. Ha a reaktor hűtését nem tudják hosszú távon biztosítani, és a reaktorzóna nagymértékű olvadása következik be, akkor ez számottevő hidrogénfejlődéshez vezethet, és az sem zárható ki, hogy a reaktor borítása megsérül - mutatott rá.

Hozzátette, ez komolyabb kibocsátást eredményezhet, de ennek európai kihatása nem lehet.

A néhány, interneten elérhető video- és fényképfelvétel, valamint a japán kormány hivatalos közleménye alapján az vélelmezhető, hogy a robbanás nem a hermetikus védőépületi falon, és nem a külső betonfalon belül, hanem a reaktorcsarnokban következhetett be. A robbanásnál tehát a reaktorcsarnok fala "dobódhatott le". Mivel ebből a csarnokból kezelik a kiégett kazetták pihentető medencéjét, a robbanás a pihentető medencében tárolt üzemanyag sérülését is okozhatta. A radioaktív kibocsátást ez is magyarázhatja - fejtette ki Aszódi Attila.

Hozzátette, elképzelhető olyan eseménysor, amelynek során jelentős környezeti kibocsátás is lehet a fukusimai atomerőmű egyes vagy kettes reaktorából. Olyan nagyságú és hatású nukleáris baleset azonban, mint amilyen 1986-ban Csernobilban történt, itt teljességgel kizárt, emelte ki. Az érintett japán atomerőművek forralóvizes reaktorok (BWR), melyekben nincs grafit, így nagy kiterjedésű tűz nem lehetséges. Aszódi Attila úgy fogalmazott, "fontos, hogy túl vagyunk az atomerőművi üzemzavarok első kritikus 24 óráján", a reaktorokból eltávolítandó maradékhő jelentősen csökkent a reaktorok leállítása óta. Így ha van áram a telephelyen és be tudnak juttatni hűtővizet, a hőelvitel megoldható.

OLDALTÖRÉS: Osztrák lapok: káosz Tokióban

Osztrák lapok: káosz Tokióban

Bizonytalanságról számoltak be a vasárnapi osztrák lapok Tokióból és a katasztrófa térségéből írt helyszíni tudósításaikban, több ott tartózkodó osztrák állampolgár nem bízik a hivatalos tájékoztatásban.

Kaotikus állapotok uralkodtak szombaton, a földrengés utáni napon Tokió északi részén, egy pályaudvaron - írta a Die Presse. A máskor nyugodt japánok izgatottan tolonganak egy információs pult előtt, de a pályaudvar munkatársai nem tudnak felvilágosítást adni. A vasúti és a légi összeköttetés teljesen megszakadt a főváros és az ország északkeleti, földrengés és szökőár sújtotta része között. A tokiói repülőtér és a város központja között is leállt a forgalom, ezért a reptérről a városba visszajutni is nagyon nehéz volt.

Hírügynökségi beszámolók szerint még szombaton helyreállt a vonatközlekedés Tokióban.

A Japánban tartózkodó osztrákok közül többen azt mondták a Die Pressének, hogy a hivatalos tájékoztatásban és a japán médiában elhangzó híradásokban nem bíznak teljesen. "Az az érzésem, hogy nem mindenről számol be a japán média" - mondta egy linzi fiatalember. Barátai közül sokan útra keltek az ország nyugati része felé, hogy minél távolabb kerüljenek Fukusimától, ahol robbanás következett be egy atomerőműben. Egy 27 éves osztrák nő hiányolja a megbízható információkat. Véleménye szerint a bizonytalanságot pontatlan külföldi beszámolók is táplálják. A Tokióban tartózkodó nő a városhoz közeledő savas esőről és nukleáris felhőről szóló, alaptalannak bizonyult szóbeszédekről számolt be.

Ludwig Paischer osztrák cselgáncsversenyző szombaton már a hazautazásra készülődve nyilatkozott telefonon a Kuriernak. A sportoló és kísérője utazását Ausztriából szervezik, vezető edzője Salzburgból tájékoztatja a teendőkről. Paischer, akárcsak az osztrák kereskedelmi kirendeltség egyik munkatársa, kifejezetten jónak tartja a japán tájékoztatást. Mindketten hozzátették viszont, hogy a fukusimai atomerőműben történt robbanás bizonytalanságot okoz. "Bár az NHK japán televízió percenként tudósít a fukusimai erőműről, a legfontosabb kérdésre, hogy mi fog történni, egy szakértő sem tud választ adni" - mondta a diplomáciai képviselet alkalmazottja.

Az osztrák külügyminisztérium utazási figyelmeztetést adott ki Japán északkeleti részére, és a már ott tartózkodóknak azt tanácsolja, hogy minél előbb utazzanak el a térségből. A belügyminisztérium telefonos tájékoztató központot hozott létre Bécsben, és honfitársaik kiutazásának megszervezése érdekében szakértőket küldött Tokióba.

A szigetország északi, katasztrófa sújtotta részén mintegy száz osztrák tartózkodik, közülük szombatig mintegy 75-tel sikerült felvenni a kapcsolatot. A külügyminisztérium nem tud arról, baja esett volna osztrák állampolgároknak a természeti csapás során. Összesen mintegy háromszáz osztrák tartózkodik Japánban. Sajtóbeszámolók szerint sokan hazautaznak, vagy az ország déli részébe készülnek, hogy minél messzebb kerüljenek a fővárostól 250 kilométerre található Fukusimától.

Pálfy M. Katalin