Hogyan védik a vadaktól az újulatot?

- Ha jól számolok, a dédunokám élkvezheti majd e tölgy árnyékát - mondom Monostori Miklósnak, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. sárvári igazgatójának. Vele és Varga Ákos hivatásos vadásszal járjuk a Farkaserdőt, hogy megértsük, miért is kell bekeríteni az erdő egy részét. Mert bizony a cikk elején említett tölgy csemete is egy kerített területen van. Ezért is van esélye a megmaradásra. A vad ugyanis nem kíméli az erdő fáit, a fiatal fák vezérrügyeit például kimondottan kedveli. Vagyis: az erdőgazdálkodónak elemi érdeke, hogy megvédje az erdőfelújításokat. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. amúgy kettős szerepben (is) van, hiszen nem csak erdőgazdálkodó, de vadászatra jogosultként vadgazdálkodást is folytat a saját üzemi területén.

A Farkaserdőn az erdei vadvédelmi kerítés mindkét fajtáját megszemlélhetjük. Az elektromos, napelemes kerítések építése kevesebbe kerül ugyan (folyómétere 800-900 forintban van), de a fenntartása drágább, arról nem is beszélve, hogy a napelemeket gyakorta ellopják. A másik, úgynevezett panelos kerítés látványra nem olyan esztétikus, többe is kerül (1500 forint métere), ám masszívabb és biztonságosabb építménynek bizonyul, mint az elektromos változat.

Ezek a kerítések nyolc-tíz évig védik az erdőfelújításokat. Ugyanakkor a vasi erdők felét kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt. szakemberei is tudják: az üdvözítő megoldás az lenne, ha nem lenne szükség kerítésre. A vadkár elleni védekezés más fajtáival is élnek: a Farkaserdőn is láttunk vadföldként szolgáló zabtáblákat, amik az erdei csemege helyett kínálnak alternatívát a vadnak.

Évek óta halljuk, hogy a vadállomány túlszaporodott. Főleg a vaddisznó állomány vált kezelhetetlenné, de szarvasból, őzből is több van. Azt azonban Varga Ákos hivatásos vadász is elismeri, hogy a  vadállomány nagyságának becslése egyelőre meglehetősen szubjektív módszereken alapul. Egy biztos: az ötezer hektáros Farkaserdőhöz tartozó  a mezőgazdasági területekkel együtt  mintegy 12 ezer hektáros vadászterületen az idén 60 szarvasbikát, 170 szarvastehenet, 100 szarvasborjút, 535 vaddisznót, 60 őzbakot 80 őzsutát, 50 őzgidát, 12 dám tarvadat, 3 dámbikát kell kilőni az idei vadászszezonban.

- Ez nem is olyan sok - jegyzem meg naívan, ám Varga Ákos tekintetén látom, hogy ő éppen az ellenkezőjét gondolja. Hiszen tény az is, hogy a vadászati hatóság évről évre növeli a kilövési számokat. És ha a vadászatra jogosultak nem teljesítik ezeket, akkor a hatóság szankcionál.
 
- A fő cél a vadlétszám csökkenése - mondja Bakó Csaba, az erdészeti zrt. erdőgazdálkodási igazgatója. Hozzáteszi: az erdészetnél az idei szezonban 4 ezer 700 vadat kell kilőni.

- A vadlétszám csökkentése érdekében a vadászati hatóság megengedte például, hogy vaddisznóból a terv korlátlanul túllőhető, de ugyanez a szabály érvényes a gímszarvas ünő, és dámünő esetében is, amelyek  a szarvastehén terv terhére - a mezőgazdasági művelés alatt lévő területeken - korlátlan mennyiségben lőhetők, még tilalmi időben is. Az őzsuta és őzgida is lőhető tilalmi időben az erdősítésekben. További könnyítés, hogy a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken éjszaka fényszóró használata mellett is lehet vaddisznóra vadászni - teszi hozzá Bakó Csaba.

A zrt-nél több dolog is indokolja a vadlkétszám jelentős csökkentését.
 
- Az erdészet évekkel ezelőtt kezdte meg a folyamatos erdőborítás üzemszerű bevezetését, a terveink szerint  2013-ra már mintegy 5 ezer 300 hektáron folyik természetszerű erdőgazdálkodás. Márpedig folyamatos erdőborítás esetében gyakorlatilag kivitelezhetetlen a vadkárelhárító kerítéssel történő védekezés, hiszen 50-300 hektáros erdőtömböket kellene bekeríteni - mondja Bakó Csaba. Szerinte arról sem szabad megfeledkezni, hogy a vadlétszám csökkentése a vadállomány minőségi javulását eredményezheti, és ez is fontos szempont.

Az erdészetnél olyannyira fontosnak tartják a vadállomány csökkentését, hogy a társaság vadászattal is foglalkozó - elsősorban hivatásos vadász és erdész -, illetve vadászjeggyel rendelkező munkatársai részére kötelező kilövési számot írtak elő. A társaság ugyanis az erdőgazdálkodás és a vadlétszám kapcsolatát tekintve is meg kíván felelni, a missziójában megfogalmazottaknak. Eszerint küldetésük a szakszerű, természetközeli, fenntartható erdőgazdálkodás folytatása azzal, hogy a közjó szolgálata mellett jövedelemtermelő képességét továbbra is megtartsa, vagyonát gyarapítsa, fizetőképességét megőrizze, illetve javítsa úgy, hogy a kezelésében lévő vasi erdők szépségüknek és értéküknek megfelelő helyen szerepeljenek mind az emberek, mind a szakma megítélésében.