Kullancsveszély! Nyugat-Dunántúl a legfertőzöttebb terület

Évről évre egyre több kullancs fenyegeti Vas megye lakóit. Az apró állat csípéssel fertőz, s egy betegséget hordozó kullanccsal való érintkezés akár halálhoz is vezethet. Az apró élőlények közül a Nyugat-Dunántúlon él a legtöbb, s nemcsak erdőkben, mezőkön, hanem a városban is megtámadhatnak bennünket.

Bajdó Bettina

A Magyar Kullancsszövetség legutóbbi felmérése szerint Magyarországon egyre több olyan terület van, ahol a kullancsok valamilyen betegséget terjesztenek. Vas megye az erősen fertőzött területek közé tartozik. A kullancsok által terjesztett betegségek  jelentős része emberre és állatra is veszélyes.

A betegségek korai felismerése akár életet is menthet. Dékány Zsigmondné azon szerencsések közé tartozik, akik maradandó károsodás nélkül átvészelték a betegséget. Tizenöt  évvel ezelőtt kapta el a Lyme-kórt, a baktérium megtámadta az idegrendszerét is.

- Nem tudom, hogy hol szedtem össze a kullancsot, én már csak arra figyeltem fel, hogy viszket a lábam - meséli Dékány Zsigmondné. - A lábszáram alsó részén egy fekete, apró valamit vettem észre, már nem a kullancs volt,  csak egy darabja. Ezt kiszedtem kézzel. Nem sokkal utána bepirosodott a helye, s a környékén egy nagy folt jelent meg. Elmentem a bőrgyógyászhoz, azt mondta, hogy mérges rovar csípett meg, menjek haza és borogassam. -

A beteg megfogadta az utasításokat, ám panaszai nem múltak. Könyvet vett a kezébe, utánajárt a tüneteknek, s a kórház fertőző osztályára ment. Ott rögtön megállapították, hogy kullancs csípte meg, s Lyme-kórral fertőződött.

- Azonnal el kellett kezdenem szedni az antibiotikumokat, s vért is vettek tőlem, melyet  Budapestre kellett elemzésre küldeni - folytatta a beteg. Mikor visszajött az eredmény, beigazolódott a diagnózis. - Akkor még nem voltak panaszaim, de rá egy hónapra elkezdtem szédülni. Kiderült, hogy a központi idegrendszeremet támadta meg a baktérium, ezért infúziós kezeléseket kaptam. Utána sokáig vérvételekre jártam, egészen addig, míg az eredményeim álnegatívak nem lettek. Bár a betegség nem okoz panaszokat, azóta például nem adhatok vért. Nem engedem, hogy ez a rossz élmény befolyásolja az életemet, ugyanúgy járok erdőbe, s kirándulni is. -

Dr. Béres Zsuzsanna, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális járványügyi orvosa elmondta, hogy kullancsok körülbelül  90 millió éve lakják a földet, hazánkban 42 fajuk honos.

- Az apró állat csípésével fertőzheti meg az embert , de a  betegség átadásához legalább négy-hat órányi kontaktusra és az állat fertőzöttségére van szükség emelte ki az orvos. Fertőzött kecske, juh, szarvasmarha tejét fogyasztva is betegek lehetünk, s ma már azt is tudjuk, hogy a fertőzött állati maradványok porát belélegezve is megbetegedhetünk.  Attól függően, hogy vírust vagy baktériumot kaptunk el a kullancstól, kétféle betegség alakulhat ki. 

Az egyik betegség, amit egy baktérium okoz, a Lyme-kór. Ennek a legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bőrpír, amely gyűrű alakú, a csípés helyén keletkezik, éghet, s viszkethet is. Előfordulhatnak egyéb jelek is, mint például szívpanaszok, zsibbadás, ideggyulladás.

Ezek a tünetek gyakran jóval a csípés után jelentkeznek, megnehezítve a diagnózist mondta a járványügyi orvos.  A Lyme-kórral szemben nincsen oltóanyag, csak az időben végzett kullancsvizit segíthet. A diagnózis után  gyógyszeres kezeléssel elérhető a gyógyulás. 2008-ban  az országban1881 esetben jelentették a betegséget, megyénkben 158 alkalommal regisztrálták.

Dr. Béres Zsuzsanna hozzátette: a kullancs nemcsak baktériumot, hanem vírust is juttathat a szervezetünkbe,   kullancs-enkefalitisz alakulhat ki. Ha megfertőződünk, lehetünk tünetmentesek, vagy három-huszonegy napos lappangási idő után influenzaszerű tünetek alakulhatnak ki. Ezután ismét tünetmentes napok következnek, majd újra rosszul érezheti magát a beteg. Hirtelen magas láz gyötörheti,  fájhat a feje, szédülhet, hányhat, s kialakulhatnak a súlyos idegrendszeri tünetek is. Ezek már az agyvelőgyulladás jelei. Ebben az esetben a betegség 15-20 százalékban maradandó tünetekkel gyógyul,  egy-két százalékban pedig akár halált is okozhat. Ez a betegség védőoltással megelőzhető.

 Oltással teljes a védettség

A kullancs-enkefalitisz ellen létezik egy védőoltás, mely három részből áll. A védettség már a második oltás után 14 nappal kialakul. Hazánkban kétféle oltóanyag érhető el, van szérum gyermek és felnőtt változatban is. A gyermekek csak egyéves kor után kaphatnak védőoltást. 

- A védettség három alapoltással érhető el - tudtuk meg dr. Béres Zsuzsanna járványügyi orvostól, amit a jelenlegi módszertani levél szerint háromévente emlékeztető oltásnak kell követnie, hogy a védettséget továbbra is fent tudjuk tartani. Fontos megemlíteni, hogy már a második oltás után 14 nappal védettnek mondhatjuk magunkat. Az oltásokat az oltóközpontban és a háziorvosoknál is kérhetjük. A vakcinát egyébként, mely inaktivált vírust tartalmaz,  felkarba ajánlott beadatni. Az oltást követően előfordulhat láz  vagy hőemelkedés, ettől azonban nem kell megijedni, ez ilyenkor természetes.

Az orvos szerint akkor is ajánlott néhány szabályt betartani, ha az ember kirándulni megy. A szabályok a következők: zárt ruházat, fejfedő, illetve a kullancsot riasztó illat- és vegyszerek használata. Természetjárás után fontos a bőr átvizsgálása, figyelve a hajlatokra és a bőrredőkre, s a hajas fejbőrre. Ha a fertőzött kullancsot az első 24 órában eltávolítjuk, az esély a megbetegedésre minimális lehet. A fertőződés esélye az idő múlásával folyamatosan nő: 48 óra után 30 százalék, 72 óra után azonban 100 százalék. Ha találunk magunkban kullancsot, akkor minél közelebb a bőrhöz csipesszel meg kell fogni, s folyamatos húzással kell eltávolítani. Nem kell megijedni, ha a kullancs feje a bőrben marad, mert az következmények nélkül kilökődik.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!