Messze túl a kék hegyen van az én hazám… – Kiss Péter egyetemista előadása a TIT Hölgyklubban

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem–német szakos hallgatója tanulmányútján ismerkedett meg az örmény nyelvvel, az ország történelmével és kultúrájával. Célja: legalább egy fél év eltöltése örményországi egyetemen, valamint a nyugati-örmény nyelv elsajátítása.

Sok újdonságot tudhatott meg a hallgatóság Kiss Pétertől: részletesen beszélt Örményország első apostola és püspöke, Világosító Szent Gergely tevékenységéről, aki hittérítő tevékenysége miatt kapta a „Világosító” előnevet. Egyházépítő munkásságának évtizedeiben a pogány templomok helyére keresztény templomokat építtetett és 12 püspökséget alapított az országban: ezért tudott a kereszténység gyorsan elterjedni a Kaukázus vidékén. A térítés már 305 körül befejeződött és így lett Örményország az első, hivatalosan keresztény állam.

Az érdeklődő hallgatóság vetített képeken ismerkedhetett meg az ország helyzetével és történelmével. Örményország jóval kisebb, mint a mi Dunántúlunk, alig 30 ezer négyzetkilométer, mintegy három millióan lakják. Örmények milliói élnek nem csupán a környező országokban, hanem szerte a nagyvilágban. A kis hegyvidéki ország Ázsiában, Kis-Ázsiától keletre található, észak-nyugaton Törökországgal határos. Az Örmény-felföld legmagasabb hegye az örök államközi vitát gerjesztő Ararát, ami egyébként Örményország nemzeti jelképe, jó ideje török katonai terület, és csak külön engedéllyel látogatható. A hagyomány szerint a Biblia özönvíz-történetében Noé bárkája az Ararát hegyen feneklett meg, és az örmények úgy hiszik, hogy ők Noé három fia közül a legkisebbnek a leszármazottai: egyik utódját, Hajkot tartják az örmények ősatyjának, az ország neve örményül Hajasztan.

Az örmények életében mindig fontos szerepet játszott a vallás és a kultúra: a kolostorok a középkorban és kora újkorban egyetemekként is működtek. Kiss Pétertől, a Hölgyklub vendég előadójától tudható: vannak papok, akik világi felszentelésük előtt házasodhatnak, továbbá, hogy az örmények a kisebb templomokat kedvelik, a hívők korántsem mondhatók fegyelmezetteknek, mivel a szertartások alatt beszélgetnek, és ki-be járkálnak a templomajtón.

Jereván, azaz Örményország fővárosa a világ egyik legrégebb óta lakott települése, történelme az i.e.8.századig nyúlik vissza. A majdnem háromezer esztendős, eredeti nevén Erebuniként emlegetett helység Jeruzsálem és Damaszkusz után a világ legrégebb idők óta lakott városa.

Jereván az első világháború után lett az Örmény Köztársaság fővárosa, majd később, amikor a Szovjetunió részévé vált, látványos fejlődésnek indult. A Szovjetunió felbomlásával nem torpant meg a haladás, virágzik a kereskedelem, a vendéglátás, a lakosok száma meghaladja az egymilliót. Főbb látványosságai: a méltóságot sugalló Ararát-hegy, az ősrégi kéziratokat őrző Matenadaran Múzeum, a Világosító Szent Gergely katedrális, amelyet az örmény nép megkeresztelkedésének 1700. évfordulója alkalmából a térségbe látogatott II. János Pál pápa látogatásának tiszteletére építettek; a katolikus egyházfő misét is mondott a katedrálisban. A komolyzene örmény temploma az 1933-ban épült operaház.

Az sok új ismeretet közvetítő előadás után az érdeklődő hölgyklub tagok a többi között azt is megtudták, hogy az iszlám országok övezte Örményországban a nők a társadalom egyenrangú tagjai, fontos szerepük van nemcsak a családban, elismert, megbecsült tagjai a társadalomnak.

Tátrainé Kulcsár Irén