Emberként, méltón éljük egyetlen életünket - Endrei Judit útmutatásai nőknek

Meseszerű életem volt... – emlékezett vissza Judit a kezdetekre, a kis alföldi faluban eltöltött gyerekkorára, a teljes szabadság érzetére, amikor gondtalanul, bátran, félelem nélkül kószálhatott a határban, a zöld mezőn.

A mese folytatódott, amikor az egyetemista falusi lányt egy sor jelentkező közül éppen négy évtizeddel ezelőtt, 1976-ban kiválasztották televíziós műsorvezetőnek. Endrei Judit 1998-ig dolgozott ezen az igen nagy fölkészültséget, széles körű ismereteket követelő pályán, ahol mindannyiszor, amikor kigyúlt a piros lámpa a kamera tetején, embert próbáló vizsga is kezdődött, mindenekelőtt a szép magyar beszédből, és persze lélekjelenlétből.

Talán kevesen tudják, hogy eredeti nevét (Kurdics Judit) a televíziós szereplések miatt cserélte Endrei Juditra, ezzel is tisztelegve szeretett városának, Szentendrének.

Judit nagyon szerette a színes, változatos munkáját, hivatását, ám két évtized után már kezdte érezni: megváltoztak, eredendően mások lettek a körülmények, nem kapott lehetőséget saját műsorokra, és mint őszintén kimondta: mellőzötté vált.

Erika húga biztatta, hogy most még van esélye és lehetősége a váltásra, és amikor otthagyta a televíziózást, úgy érezte, mázsás kövektől szabadult meg.

Nem bánta meg döntését! Azóta vált igazán sokszínűvé az élete; motorja, lelke, szervezője lett a szentendrei kulturális életnek, könyveket ír, 2003-ban létrehozta az Endrei Könyvek kiadót, 2006-ban a Perla Studiót, mert húgával, Erikával úgy érezték, hogy a legtöbb nőnek tanácsra, segítségre, útmutatásra van szüksége élete bizonyos szakaszaiban.

Nyolc esztendeje már, hogy húgával együtt elkezdték országszerte a Kor-határtalanul programot az „50 plusz korosztály" számára azzal a vezérlő gondolattal, hogy „csakis rajtunk múlik, hogyan éljük meg ezeket az éveket, mit teszünk testi és lelki egészségünkért, a külső és belső harmóniánkért.

El kell fogadnunk, hogy a változás része az életünknek, amit tudatosan pozitív irányba fordíthatunk a többi között tanulással, új dolgokra nyitással, életmódváltással".

A házigazda Pallósiné dr. Toldi Márta kérdésére, hogy melyik a legkedvesebb könyve, az írónő elmondta: mindegyiknek megvan az a sajátos varázsa, ami miatt szeretheti, de most a hetedik, a legújabb könyve, a „Korhatártalanul" című a kedvence, újra és újra előveszi, beleolvas. Meggyőződése: minden nappal lehetünk – éppen a korunk által – magabiztosabbak, életrevalóbbak, ezért próbáljuk meg több derűvel megélni az évek múlását. Személyes hangú, beszélgetős kötet ez az aktív idősödésről, és az első alkalom, amikor Judit saját magáról is ír, ugyanakkor a könyvben kitűnő szakemberek is megosztják a témával kapcsolatosan tapasztalataikat, gondolataikat.

Judit, két lány anyukájaként szeretettel, nyitottan fordul a fiatalok felé, javasolja, bátran olvassák ők is a könyvet, mert az őszinte gondolatok az időskori vívódásainkról, útkereséseinkről tanulságul szolgálhatnak nekik is, hiszen soha nem lehet elég korán kezdeni az aktív életet, az életszeretetet.

Az írónő az előadás végén szívesen válaszolt a közönség kérdéseire, majd a Korhatártalanul című könyv alapgondolatát, Abraham Lincoln szavait idézte: „A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben".