Emléktábla Batthyány újratemetőjének

Püspökmolnári község önkormányzata április 29-én emléktáblát állított Piry Cirjéknek. Az atya Piry János néven 1810-ben született az akkori Püspöki községben, így az emléktábla - amit Horváth Róbert helyi kőfaragó mester készített - a püspöki falurészen álló haranglábra került.

Az avatási ünnepségen a Himnusz eléneklése után Rodler Csaba polgármester köszöntötte a megjelent falubelieket és a meghívott vendégeket: Tausz István megyei önkormányzati képviselőt, Zsámboki Árpádot, a Vas Megyei Honismereti Egyesület elnökét, Zágorhidi Czigány Balázs vasvári múzeum-igazgatót, Joó Alfréd újság-író-politológust (a Budapest Belvárosi ferences templom és rendház képviseletében) és Koszorús Ödön ikervári helytörténészt, Batthyány Lajos emlékének ápolóját. A polgármester elmondta, hogy Püspökmolnáriban fontosnak tartjuk a helyi értékek megbecsülését (a helyi értéktárnak már 21 tagja van), illetve a községben született vagy élt híres embereket emlékének ápolását.

Az ünnepi beszédet Tausz István megyei önkormányzati képviselő, a Vas Megyei Értéktár Bizottság elnöke mondta. Beszédében a hazafiságról és a hagyományok őrzésének, az emlékek ápolásának fontosságáról szólt. Megállapította, hogy a mai Püspökmolnári
elődközségei mennyi hazafit vagy éppen nagyszerű tudóst adtak a nemzetnek. Felidézte az ugyancsak Vas megyei Berzsenyi Dániel és Kisfaludy Sándor alakját, akik részben kortársai voltak Piry Cirjéknek.

Ghie Marselinus plébános áldotta meg az emléktáblát

Ezt követően Juhász Gyula Himnusz az emberhez című versét hallgathatták meg a résztvevők Herényi Barbara tolmácsolásában. Az emléktáblát Rodler Csaba polgármester és Tausz István megyei önkormányzati képviselő leplezte le, majd Ghie Marselinus plébános áldotta meg.

Piry Cirjék életútját Kuglics Gábor történész ismertette. Elhangzott, hogy az atya Piry János néven született 1810. április 15-én Püspökiben, tanulmányait Szenttamáson, Vasvárott és Körmenden végezte, majd a kőszegi gimnáziumban tanult. 16 évesen lépett be a ferencesek közé, és ekkor vette fel a Cirjék nevet. Több helyütt is megfordult az országban: Pozsony, Esztergom, Komárom, Érsekújvár, Szentantal (a Csallóközben, ma Szlovákiában van) és Pest. Az érsekújvári algimnázium tanáraként találta meg egyik középkori nyelvemlékünket, amelyet róla Piry-hártyának neveztek el. 1848-49-es naplója (ami 1989-ben nyomtatásban is megjelent) fontos forrása a korabeli eseményeknek, bár a tárgyilagosságot fokozatosan felváltotta benne a szerző egyre radikálisabb, dinasztiaellenes stílusa. Az atya később ferences házfőnök lett Pesten, és már ilyen minőségében vett részt Batthyány Lajos mártír miniszterelnök újjátemetésén 1870-ben, ahol ő mondta a gyászbeszédet. Két ízben is a magyarországi ferences rend tartományi főnökének választották meg. Jelentős egyházi írói tevékenységet is folytatott. 1880. október 6-án hunyt el Budapesten, ma a Fiumei úti temetőben nyugszik, Batthyánytól nem messze, rendtársaival közös sírban.

Az emléktáblánál koszorút helyezett el Tausz István megyei önkormányzati képviselő, Joó Alfréd a budapesti ferencesek képviseletében, Zsámboki Árpád és Koszorús Ödön a Vas Megyei Hon-ismereti Egyesület nevében és Rodler Csaba polgármester. Az ünnepség a Szózattal ért véget, majd a meghívott vendégek részére állófogadást tartottak a Faluházban.

Kuglics Gábor