A gép válthatja az embert - Az automatizálással Vas megyében állandósulhat a jelenlegi trend

- A szakemberhiány nem újkeletű dolog, egyes cégek túl régóta próbálkoznak megoldást találni erre a helyzetre - hangzott el egy minapi, szombathelyi üzletemberi találkozón. A megoldás pedig nagyon úgy tűnik, hogy az automatizáció felé mutat.

A Vas Megyei Kormányhivatal és a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége által szervezett találkozón szombathelyi és megyei cégvezetők voltak jelen és többek közt arra a kérdésre keresték a választ, hogy a megyei munkaerőpiaci helyzeten hogy lehetne változtatni, hiszen egyfelől szakemberhiány mutatkozik, másfelől a legutóbbi - egyébként javuló - statisztikák szerint 3,2 százaléknyi álláskeresővel is számolhatunk a megyében.

Szakemberek két irányt látnak a kérdés megoldására, egyrészt a munkaerőpiaci gondok képzésekkel, átképzésekkel vagy éppen belső migrációval történő megoldása, másrészt az automatizáció. A belső migrációt azonban már Solt Tamás, az egyik autóipari cég vezetője sem látja lehetséges megoldásnak. A másik megoldás is elhangzott a megbeszélésen: ez pedig az automatizáció, melynek első lépései már megtörténtek a megyében. Ezzel kapcsolatban az egyik szakember megjegyezte, amennyiben rövid távon nem sikerül szakemberek nagyobb számát bevonni a termelésbe, kénytelenek lesznek a vállalatok az élő erőt gépekkel helyettesíteni. - Ez utóbbi pedig akár konzerválhatja is a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet Vas megyében - mondták üzletemberek a találkozón. Az automatizálás azonban amennyi hasznot hoz, annyi égető kérdést is felvet - elsősorban a munkaerőpiacon.

A jövő szakembereinek egyre nagyobb tudásra lesz szüksége, az egyszerűbb folyamatokban gépek válthatják fel a szakembereket Fotó: Szendi Péter, képünk illusztráció

- Éves átlagban 17 százalékkal bővül a robotok piaca, 2019-ig eléri a 135 milliárd dolláros szintet - derül ki az egyik piackutató cég prognózisából. A legnagyobb ütemű fejlődés Japánt és különösen Kínát jellemzi majd, ahol a feldolgozóiparban váltják ki gépekkel a munkáskezeket. Nem szabad azonban hátradőlni, a hazai munkaerőpiaci helyzet fonákságait tekintve a cégek előbb döntenek a gépesítés mellett, mintsem megvárják az átalakított oktatási rendszer hatásait, vagy várjanak az amúgy sem hatékony belső migrációra.

A folyamat egyelőre kezdeti szakaszában jár, az viszont a foglalkoztatás szempontjából hamarosan bekövetkező hatalmas és feszítő gondokra utal, hogy a robotok fejlesztése 69 százalékban a gyártási technológiákat érinti. A tajvani Foxconn például épp a napokban jelezte, hogy kínai Kunsan városában lévő óriásgyárában robotok veszik át az uralmat, miáltal a 110 ezer dolgozóból 60 ezernek a munkáját gépek látják el. Hogy a városnyi, 60 ezer fős fölösleg majd hol és mennyiért talál munkát, az már más kérdés.

Nehogy azt gondolja bárki is, hogy ez a trend nem gyűrűzik be szűkebb pátriánkba. Nem csak az emlegetett szombathelyi üzemekről van ugyanis szó. A Vas megyében tapasztalható, valamivel több mint három százalékos álláskeresői arány konzerválására lehet számítani, az elektronikai fém- és autóipar pedig fokozottan ki van téve ennek a hatásnak. Ilyen cégekből pedig van elég Vas megyében. Külföldi szakemberek szerint a robotok előretörése nem feltétlenül jár munkaerő-csökkenéssel, csak a futószalag mellől értékesebb munkakörbe, így minőségellenőrzéshez és a kutatás-fejlesztéshez irányítják át az embereket. Az nem életszerű azonban, hogy a futószalagnál olyan magasan kvalifikált emberek dolgoznának, akik a kutatólaborban is megállják a helyüket és nem is kell annyi kutató, mint amennyien eltűnnek a szalagok mellől.

Az automatizálás tehát egyrészt konzerválja a jelenlegi munkaerőpiacot, másrészt évről évre más jellegű tudásra lesz szüksége a kevesebb, gépek mellett álló munkatársnak is. Ez pedig már tovább mutat az automatizációnál, itt már oktatáspolitikai lépésekre is szükség van.