Az ártatlannak tűnő lájkolgatás hatalmas üzlet, de nem nekünk

Ha szokott lájkolni ajándékokért, akkor rossz hírünk van. Még a nyáron jelentette be a Facebook, hogy november ötödikétől tiltja az olyan nyereményjátékok alkalmazását, ahol a részvétel lájkoláshoz van kötve. Ez a hír engem is letaglózott, mivel bár soha nem lájkolok semmit – nálam ez elvi kérdés – egyszer magam is elcsábultam ötszáz forint reményében, ekkora kedvezményt kaptam ugyanis a lájkomért reptéri transzferem árából.

Marton Zoltán rendszeresen törli böngészési előzményeit, hogy elkerülje az adathalász robotok támadásait és a célzott reklámokat. Fotó: Budai Dávid

Megkerestük Marton Zoltán szombathelyi vállalkozót, aki két éve hirdeti cégét a Facebookon, hogy véleménye szerint, miért nem kaphatunk már ajándékot lájkért. Egyáltalán: mi az a lájkvadászat, mire jó és mi fán terem egy facebookos hirdetés? Marton Zoltán szerint pénzügyi oka van a Facebook döntésének, mivel nagyon sok lájkról beszélünk, a Facebook rájött, hogy miért adna valamit ingyen, amikor pénzt is kérhet érte.

Sokszor az ajándékok nyereményjáték formájában lettek meghirdetve, így az új rendszer támogatói szerint csak a potyalesők jártak rosszul a döntéssel, hiszen a lájkolók nem feltétlenül a potenciális fogyasztók köréből kerültek ki. A helyzet az, hogy a hirdetők eddig is beállíthattak szűrőket, így a célközönség elérése nem újdonság.

Két fontos hozadéka mégis van a Facebook döntésének, az egyik csak a hirdetőket érinti negatívan. A nyereményjátékok segítségével meghirdetett kampányokkal hatalmas mennyiségű lájkot lehetett begyűjteni, sokkal többet, mint amennyi hirdetési pénzt ugyanekkora mennyiségért fizetni kell. A másik viszont érinti a felhasználókat is. Ez az én ötszáz forintos példámon keresztül a következőt jelenti. November ötödikéig, ha egy cégnek fontos volt a kattintásom, adott nekem ötszáz forintot, persze cserébe vennem is kellett valamit, mindenki jól járt, a Facebook-ot kivéve.

Ezentúl a cégek csak a Facebook-nak tudnak fizetni, mondjuk kétszáz forintot, így én a lájkomért nem kapok semmit, a cég pedig kap egy lehetséges vásárlót. Megváltozott a leosztás, most a vásárló semmit nem kap, a cég vagy kap, vagy nem, a Facebook pedig megkaparintotta azt a kétszáz forintot, amit eddig vásárlóként bezsebelhettem.

A vállalkozó elmondta, ők nem hirdetnek folyamatosan a Facebook-on, csupán évente párszor veszik igénybe a szolgáltatást, ami, mint megtudtam, rendkívül egyszerűen működik. Ahhoz, hogy hirdetők lehessünk, senkivel nem kell találkoznunk. Ha megadjuk bankszámla adatainkat a Facebook tárt karokkal várja, hogy lájkokat gyűjtsön nekünk.

De, hogy miért fontos egyáltalán a lájk, arra Marton Zoltán aggasztó választ ad. Minden lájkról statisztikát készít a Facebook, virtuális robotok pásztázzák szokásainkat a nap huszonnégy órájában, és akinek tudják a szokásait, annak célzott reklámokat is tudnak küldeni, azért pedig valaki fizet. Marton Zoltán hozzátette, a google működési elve ugyanez. Böngészési szokások határozzák meg, hogy kinek mit dob ki a keresőprogram. Teljesen más találatokat kap egy balogunyomi ápolónő, mint egy fővárosi villanyszerelő ugyanarra a szóra. Aki nem törli rendszeresen böngészési előzményeit, annak az élete nyitott könyv a két nagytestvér előtt.

És van egy harmadik testvér is, a bevásárlóközpontban gyűjtögetett pontokért cserébe a multicégek begyűjtik vásárlói szokásainkat. A kéthavonta megküldött kuponfüzet, bizony nem véletlenül hívja fel a figyelmünket a leárazott párizsira.