Éleződő konfliktusokat tudással kezel a kőszegi FTI-IASK - nemzetközi kerekasztal az Öregtoronyban (X)

Az Éleződő konfliktusok összefoglaló címmel Közép-Európa és a Balkán, az Európai Unió és Törökország kapcsolatát, valamint Európának a világban elfoglalt helyét áttekintő-kijelölő  esemény vendége volt Danilo Türk, a Szlovén Köztársaság harmadik elnöke (2007-2012), aki a Ljubljanai Egyetem dékánhelyetteseként indult és nyert a köztársaságielnök-választáson. A jogászként végzett Türk korábban ENSZ-diplomataként dolgozott, szakértője volt a világszervezet emberi jogi bizottságának, aztán hazája ENSZ-nagyköveti tisztét töltötte be, 2000-2005 között pedig a hat ENSZ-főtitkárhelyettes egyikének választották. Jelenleg több egyetemen vendégprofesszorként oktat.

Ugyancsak előadást tartott a Zwingerben Erhard Busek, az Osztrák Köztársaság egykori (1991-95) alkancellárja, aki kancellári kinevezése előtt, a kereszténydemokrata-konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusaként a tudományért és kultúráért felelős miniszteri posztot töltötte be az osztrák kormányban. A nevéhez fűződik egyebek mellett a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés koordinálása (2002-2008), de dolgozott a Duna-térség és Kelet-Európai Intézet elnökeként is. A nemzetközi FTI-IASK-eszmecsere harmadik előadójaként a nemzetközi politikai és kulturális kapcsolatokban jártas Ahmet Evin professzort üdvözölhettük. Ahmet Evin sok más mellett részt vett a Törökországban 1994-ben megalapított magánegyetem, a Sabanci University művészeti és társadalomtudományok fakultásának megszervezésében.

Ahmet Evin, Erhard Busek, Danilo Türk és Miszlivetz Ferenc

A tény, hogy Erhard Busek, Ahmet Evin, Danilo Türk és Miszlivetz Ferenc egy asztalhoz ült az FTI-IASK égisze alatt, önmagában jelzi és megtestesíti azt az irányt és utat, amelyet a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete képvisel: a tudás és a gondolatok áramlása, a vélemények, nézőpontok feltárása és összevetése – egymás minél mélyebb megismerése, azaz megértése szellemében. Ráadásul új korszak nyílt az IASK történetében abban az értelemben, hogy most először online is figyelemmel kísérhették az érdeklődők az előadásokat és a beszélgetést. A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete Facebook-oldalán akár vissza is lehet nézni-hallgatni az angol nyelvű előadásokat és vitákat. Miszlivetz Ferenc professzor  hangsúlyozza: a felsőoktatásban, a kutatásban rendkívüli jelentősége van az „online-módszer” bevezetésének: az IASK ars poeticájának alapvető eleme, hogy ne kizárólag a „szűk elit” részesülhessen a tudásból.

Ellenkezőleg: „A tudás kialakulásának folyamata demokratizálható ezen a módon.” Fontos, hogy a kisebb tudományos központokban – ilyen a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete is – felhalmozódó tudás „társadalmasuljon”, minél többek számára hozzáférhetővé váljon. Miszlivetz professzor megjegyzi azt is, hogy üdvös volna szélesebb körben, tudatosabban használni a minden intézményben rendelkezésre álló technikai eszközöket (lásd! online-közvetítés). Hiszen a kapcsolatteremtés minden szinten elemi érdek. Valódi európai integrációról is csak akkor beszélhetünk – amint ez az előadásokon is elhangzott –, ha kiküszöböljük a „nemzetállami önzést”: az európai integráció nem valósulhat meg egymás kölcsönös megértése nélkül. A megértés elősegítésének legalkalmasabb terepe pedig az oktatás. A radikálisan átalakuló – alattomos, napi félelmektől irányított - világban a lehetséges alternatívák megrajzolására, az összefüggések higgadt, pontos föltárására a tudományos központokban van lehetőség. A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében éppen ez történik.