Változnak a vásárlási szokásaink - Mi a helyzet Vas megyében?

Időről időre érdemes belepillantanunk a kosarunkba és elgondolkodnunk azon, hogyan vásárolunk, hiszen életminőségünket és pénztárcánkat is jelentősen befolyásolja, hogy milyen üzleteket részesítünk előnyben. Mindannyian a szokásainkat követjük, ám az újonnan nyíló lehetőségek, saját gazdasági helyzetünk és életkorunk változásai nagyon is befolyásolják, hogyan döntünk, amikor az élelmiszereket nap mint nap beszerezzük magunknak.

Bár Faragó Elizabeth és Várhegyi Odett is rendelkezik bankkártyával, többnyire készpénzzel szoktak fizetni Fotó: Nagy Jácint

Nyolc szombathelyi vásárlót kérdeztünk meg, ezzel pedig összeállításunkban három korosztály vásárlási szokásaiba pillanthatunk bele egy-egy példán keresztül. Azonban még mielőtt elárulnánk a helyi szokásokat, lássuk, hogyan vásárolnak mostanság úgy általában a magyarok. A GfK Hungária Piackutató Intézet legfrissebb - a 2016-os trendeket elemző - tanulmánya szerint valamivel többet költöttünk tavaly a napi fogyasztási cikkekre. Igaz, a kétszázalékos bővülés nem túl jelentős, viszont a boltokban mindent egybevetve csaknem öt százalékkal több pénzt hagytunk ott tavaly, mint 2015-ben, de például 2013-hoz képest már 16 százalékkal nőtt a fogyasztásunk. A boltba járással tehát nincs probléma. Kiderült: a diszkontok növelték piaci részesedésüket, tovább nőtt a sajátmárkás termékek népszerűsége, és egyre többen vásárolnak kártyával, már az összes költés 36 százalékát plasztik lapokkal realizálják. Ugyanakkor az utcai árusoknál és a piacokon némileg csökkent a forgalom. Jelentősen nőtt azonban az autóval vásárolni indulók aránya, a hipermarketekhez például már a vásárlók 92 százaléka autóval érkezik, ami nem is olyan meglepő, hiszen oda leginkább akkor járunk, amikor készleteinket töltjük fel. Igaz, a felmérések szerint sokszor a mindennapi vásárlásainkat is ott bonyolítjuk. Amikor kimondottan egy valamiért, jellemzően friss áruért indulunk, akkor a sarki kisboltokat választjuk, viszont az átlagos vásárlások zömét ma már a diszkontokban ejtjük meg. Összességében azonban a kiskereskedelmi torta legnagyobb, 24 százalékos szelete továbbra is a hipermarketeké, ugyanígy a szupermarketek 17 százalékos részesedése is változatlan, a diszkontok tehát csak a kisboltok és a hazai bolthálózatok üzleteinek rovására tudtak növekedni.

ÉVRŐL ÉVRE VÁLTOZÓ SZOKÁSOK

Nemcsak a boltokban elköltött pénz mennyisége és a diszkontláncok forgalma változott az utóbbi időben, de változtunk mi magunk is. Hat éve még a boltválasztás leglényegesebb kritériumának számított a vevőknél, hogy egy helyen megtaláljanak mindent, amire szükségük van, ma már első számú szemponttá lépett elő, hogy a vásárlás kellemes élményt nyújtson. A második legfontosabb tényező, hogy a polcokon könnyen és gyorsan megtalálják, amire szükségük van, és csak utána következik, hogy amit meg akarnak venni, az legyen is készleten. Lojálisabbak is lettünk: míg 2015-ben a magyaroknak csupán 11 százaléka vásárolt ugyanabban az üzletben, addig tavaly már 16 százalékuk ragaszkodott ahhoz az egyetlen bolthoz. Egyebek között ezeket állapította meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat 2016-os tanulmánya a vásárlási szokásokról. De vajon mi a helyzet az elektronikus kereskedelemmel? A piackutató felmérése szerint tavaly tíz internetezőből már kilenc vásárolt online. Az interneten vásárlók többsége - tízből hatan - inkább a hazai webáruházakat részesíti előnyben, de folyamatosan nő azok aránya is, akik nem félnek a külföldi oldalaktól sem. Az online élelmiszervásárlás Magyarországon egyelőre nem nagy divat, ennek részben az az oka, hogy a magyarok számára egyszerűen öröm és élmény üzletben vásárolni, a válaszadók harmada legalábbis ezt mondta. Az azonban egészen biztos, hogy a trendek ebbe az irányba mutatnak, mivel egy év alatt megduplázódott az online élelmiszervásárlás forgalma - derült ki a már említett Nielsen-kutatásból.

ÍGY JÁRUNK BOLTBA MI, VASIAK

Idén először, a munkaszüneti nappá nyilvánított nagypéntekkel több idő jutott a húsvéti ünnepekre való felkészülésre. Az Országos Kereskedelmi Szövetség becslése szerint egy átlagos magyar család 16-17 ezer forintot költött a húsvéti előkészületekre. Az általunk megkérdezett vásárlók - akik részletesen meséltek szokásaikról - viszont úgy tűnik, ennél kevesebbet. Varga Péter húszéves egyetemi hallgató elmesélte, hogy ő gyalog jár a boltba és készpénzzel fizet. Szinte kizárólag diszkont üzletekben vásárol, általában hetente háromszor, vasárnap azonban szinte soha. Most húsvétkor pedig nagyjából 15 ezer forinttal költöttek többet, mint egy átlagos hétvégén. Péter gyakran vásárol interneten is. - A magyar oldalakkal nincs gond - mondja, de a külföldiek esetében előfordult már, hogy nem jött meg az áru. Misik Mercédesz 21 éves, szintén egyetemista, ám vásárlási szokásai merőben eltérnek Péterétől. Igaz, hogy ő is a diszkontokat részesíti előnyben a kedvező ár és minőség miatt, de vásárolni autóval szokott menni hetente egyszer, és néha ez a nap vasárnapra esik. A fizetést kártyával intézi, a mostani húsvét pedig 10 ezerrel dobta meg a költségeket - árulta el. A 16 éves Faragó Elizabeth és a 17 éves Várhegyi Odett viszont - bár rendelkeznek bankkártyával - többnyire készpénzzel szokott fizetni. Már amennyiben ők vásárolnak, mivel ez csak időnként fordul elő. A családdal a diszkontokat és a szupermarketeket részesítik előnyben, a legfontosabb számukra a bolt elhelyezkedése és persze a minőség. A lányok el-árulták, gyakran vásárolnak on-line - főként ajándékokat -, de kizárólag ellenőrzött oldalakról.

A 47 éves Dankovics Tibor azt mondta, ők egy fillérrel sem költöttek többet húsvétkor, mint általában. A bevásárlásokat amúgy a felesége intézi, de például a sonka beszerzése idén az ő feladata volt. Nincsen kedvenc boltjuk, de ha kell, hetente hatszor is elmennek bevásárolni, és az sincs kőbe vésve, hogy éppen mivel fizetnek, a boltokba többnyire autóval mennek. A netes vásárlásokkal kapcsolatban neki csak pozitív tapasztalatai vannak, gyakran vesznek interneten jegyeket, műszaki cikkeket, cipőt. Az ötvenesztendős Gadnai Erikának húsvétkor vendégei voltak, így ő a dupláját költötte a szokásosnak. Leginkább szupermarketben és a piacon szokott vásárolni. Előbbit a választék miatt szereti, viszont vannak olyan áruk, amelyeket csak az utóbbi helyen talál meg. Elárulta: kisboltba csak akkor megy, ha nagyon muszáj, az interneten pedig egyáltalán nem vásárol. A 65 éves Bődi Zoltánné leginkább a nagyobb szupermarketekben szerzi be az élelmiszert, ahova többnyire biciklivel megy és a kétnaponta aktuális bevásárlásaikor kizárólag készpénzzel fizet. Mint elmesélte, sem bankkártyája, sem internete nincs, és nem is hiányzik neki egyik sem. Szemes György hetvenesztendős, falun él, de az ottani vegyesboltban csak a legszükségesebbeket veszi meg - a magas árak és a kisebb választék miatt -, minden másért beutazik Szombathelyre. Amúgy - ha csak teheti - ő is biciklivel közlekedik.

Rögtönzött közvélemény-kutatásunkból kiderült: a diszkontok nagyon népszerűek, ahogy az internetes vásárlás is egyre gyakoribb, de bebizonyosodott az is, hogy pusztán az életkorból nem tanácsos messzemenő következtetéseket levonni, főleg ami a kártyahasználatot és az online vásárlást illeti.