Négytonnás átlaghozam

A megyében számos helyen tapasztalható, hogy még van aratandó terület, sok az elmunkálatlan tarló. A különösen csapadékos időnek örül a kukorica, a siló és még talán a napraforgó is, a talajmunkát jóval olcsóbban lehet majd elvégezni, nem kopnak az eszközök, jobb lehet a vetőágy. Ahhoz, hogy jövőre is arathassunk, már most el kell kezdenünk a munkát, jelentős költséget kell a gazdának ráfordítani a vetőmagra, műtrágyára és a növényvédő szerre.

A repce betakarítási eredménye idén is eléri a hektáronkénti 4 tonnát, amely átlaghozamra tavaly volt először példa Vas megyében. A sikeres és eredményes termesztés alapfeltétele a minimum 2,5 tonnás, de inkább a 3 tonna feletti terméshozam elérése. Egyik legfontosabb tényező ebben a vetésidő. Az augusztusban vetett területekről zömében 4-5 tonnát takarítottak be, míg a legkésőbbi táblák a kelési hiányosság vagy egyéb technológiai elemek be nem tartása miatt idén sem adták meg az elvárható 2,5-3 tonnás hozamot. Az is feltűnhet, hogy a repce a tarlókon sok helyen újra kikelt, nagyon erős állomány van, ezek a növények a rosszul beállított betakarítógépeket vagy a megkésett aratást, kipergést jelzik.

Miklós Géza gazdálkodó szerint is meg kell válogatni, milyen vetőmagot használjon a termelő Fotó: Unger Tamás

Az őszi káposztarepce optimális vetésideje augusztus vége, szeptember eleje. Gyakorlatban ez az augusztus 20-ától szeptember 10-éig terjedő időszakot jelenti. A '70-es, '80-as években a repce vetését augusztusban mindig befejezték. A jelenlegi csapadékos idő megnehezítheti az optimális vetésidő betartását, sőt lehetetlenné teheti azt. Ma már kiváló regulátor hatású hatóanyagok állnak a gazdák rendelkezésére: ha esetleg túlfejlődne az állomány, meg lehet állítani a növekedését, valamint növelhetjük télállóságát. A leggyakoribb őszi gombabetegségek (fóma, alternaria) ellen is védelmet nyújtanak (difenokonazol+paklobutrazol: tebukonazol). Megyénkben nagy területen használják a metkonazol+mepiquatklorid hatóanyagot. A vetéssel kapcsolatban néhány, de nagyon fontos növényvédelmi teendőre is fel kívánom a gazdák figyelmét hívni. A közelmúltban szokásos hektáronkénti 9-12 kilogramm vetőmag helyett ma már csupán 2-3 kilogramot vetünk el, tehát négyzetméterenként 50-60 szemet helyezünk ki 200 helyett. A ritka állomány sikeres gyomirtást kíván.

Olyan vetőmagot vásároljunk, amely csávázva van, így a kikelő kis növények védelme megoldott lesz. Továbbra sem javasolt a saját vetőmag újravetése, amely sajnos több gazdánál is elítélendő gyakorlat néhány éve. Utóbbi a költségek csökkentésének ez igen rosszul felfogott, szakmailag elítélendő módszere.

Gyomirtásnál nagy felelősség hárul a gazdára, hiszen ha elgyomosodik a területe - esetleg már a repce kelése előtt - az optimálisnak mondott, megerősödött állomány nem tud kifejlődni. A legfontosabb és megbízható hatóanyagok közül kiemelném a metazaklor-quinmerak kombinációt, amelynek mind talajon, mind levélen keresztüli hatása van, így vetés után, kelés előtt, illetve kelés utáni kezelésre is ajánlom. Ez a kombináció a tavalyi évtől további, immár harmadik komponenst is kapott: az úgynevezett dimetanamid-P-t, amellyel a hatása kiszélesedett.