Tények a rablásokról (x)

Akár nyilvános helyen vagyunk, akár egyedül egy utcán vagy otthonunkban, teljesen védettnek sehol sem érezhetjük magunkat, akkor sem, ha ismerjük és alkalmazzuk is a bűnmegelőzési módszereket.

A szakemberek szerint a rablások az esetek túlnyomó többségében csupán néhány percig tartanak és nem járnak áldozattal egészen addig, míg a rablást elszenvedő nem kezd ellenállásba. Az emberek nagy része úgy gondolja, a rablók első számú kiszemeltjei a bankok, illetve a késő este is nyitva tartó üzletek, benzinkutak, kisboltok. A statisztikák azonban egész mást mutatnak. A rablások közel fele a nyílt utcán történik és közvetlenül egy személy ellen követik el. A táskalopás, az autófeltörés, a telefon kézből történő ellopása, a nyaklánc leszakítása mind ebbe a kategóriába tartoznak. A rablásoknak azonban van egy másik változatuk is, a betöréses rablás, amikor az elkövető épületbe, lakásba hatol be.

A rablás elsősorban a nagyvárosok sajátja. Kisebb településeken közel felével kevesebbszer fordul elő ilyen bűneset, nyilvánvaló tehát, hogy a népsűrűség és a város sajátos jellemzői, a városias körülmények mind növelik a rablás valószínűségét. Egy nagyobb településen az üzletek, a bankok is nagyobb forgalmat bonyolítanak, szélesebb azon tehetősebb emberek köre, akik szívesen áldoznak pénzt a különböző luxus termékekre, szolgáltatásokra. Tipikus példája ennek a hírhedt 2013-as cannes-i ékszerrablás, melynek során egymillió dollár értékben raboltak el ékszereket a Filmfesztivál ideje alatt.

A rablás minden esetben erőszakos cselekmény, mely együtt jár az áldozat megfenyegetésével, megfélemlítésével, írja az ugyvedipraxis.hu oldal. Természetesen ez alól kivételt képez, ha az áldozat nincs jelen, pl. mikor feltörik az autóját vagy betörnek az üresen hagyott lakásába. A rablások során gyakran kerülnek elő különböző kényszerítő eszközök, ezek többségében lőfegyverek, kisebb arányban pedig szúró- és vágóeszközök. Az utcai rablások esetében a leggyakoribb, hogy testi erőt alkalmaznak az áldozattal szemben, leütik, megrúgják vagy szóban félemlítik meg.

A rablók alapvetően a meglepetés módszerével dolgoznak. Ha az áldozatot felkészületlenül éri a támadás, könnyebben enged a követelésnek. A szakemberek álláspontja szerint, ha rablótámadás ér minket, a legjobb, amit tehetünk, hogy nem ellenkezünk és nem kezdjük el fenyegetni a támadónkat. Tegyük meg, amire kér minket, így szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem szenvedünk sérülést, hiszen a rabló érdeke egyértelműen az, hogy a lehető leghamarabb távozni tudjon zsákmányával a helyszínről. Próbáljuk támadónkat minél alaposabban megfigyelni, majd az eset után azonnal értesítsük a rendőrséget.