Újra melegek a kemencék

A fénykorában 170 embert foglalkoztató magyarszombatfai kerámiagyár 1998-ban zárta be kapuit. Épp ezért érthető, hogy az amúgy is munkalehetőségek szűkében lévő település polgármestere, La-czó László megörült, amikor tavaly tavasszal újra befűtötték a kemencéket. A MAT Kerámia Kft. tulajdonosai, két külföldi és egy magyar magánember ugyanis láttak fantáziát az üzem újraindításában.

Apagyi Zsolt ügyvezető igazgató - az egyik tulajdonos - az Alföldön született, a Veszprémi Egyetemen szerzett mérnöki diplomát, majd a Zalakerámiánál helyezkedett el fejlesztő mérnökként. Egy ideje már gondolkodott saját cég alapításán, a körülmények végül 2005 áprilisára értek meg. Üzlettársaival úgy döntöttek, kályhacsempék gyártásával jelennek meg a piacon. Az élet, pontosabban a piac, úgy tűnik, őket igazolta a meleg mellett kellemes hangulatot is árasztó cserépkályha ugyanis reneszánszát éli, főleg, mióta a jogszabályok előírják, hogy az új építésű családi házakba a gázfűtés mellett más, kiegészítő fűtési módról is gondoskodni kell.

A kis, családias légkörű üzemben több mint százféle forma és 85 szín közül választhatnak a megrendelők. A minták tervezésénél két iparművész segédkezett. Apagyi Zsolt arra is ügyelt, hogy a klasszikus minták és színek mellett az új, manapság divatos, letisztult formavilágot képviselő, matt színű darabok is megjelenjenek a palettán. Ezeket a mediterrán hangulatú lakásbelsőkbe illő csempéket többnyire a fiatalok választják.

Megrendelőik között az ország számos területén tevékenykedő cserépkályhás mestereket is számon tartják, de szerencsére már Horvátországból, Ausztriából és Szlovéniából is keresik a termé-keiket.

Ha körbesétáljuk az üzemet, az első dolog, ami feltűnik, hogy a gyártás szó náluk egy kicsit mást jelent Magyarszombatfán ugyanis kézzel készítik a kályhacsempéket.

A német alapanyagból készített, agyagból és samottból kevert, egy napig pihentetett öntőmasszát formákba öntik, melyekben három-négy órát áll az anyag. Miután kézzel kiszedik a formából az idomokat, egynapos pihentetés, majd tisztítás, szárítás következik, és jöhet a zsengélés, azaz az első kiégetés, majd a méretre csiszolás. A Spanyolországból származó mázzal kent darabokat utána még egyszer kiégetik. Az üzemben jelenleg négy kemence működik, a 14 alkalmazott egy nap körülbelül másfél cserépkályhához elegendő - 250-280 darab- idomot készít el.

A magyarszombatfai üzemben egyelőre csak öntött idomokat készítenek, ám Apagyi Zsolt azt mondja, barátkoznak a gondolattal, hogy saját agyagból készített préselt csempékkel is előrukkoljanak. Ez utóbbi technológia vitathatatlan előnye, hogy a préselt csempe jobban tartja a meleget.

A kis üzemméret lehetővé teszi azt is, hogy viszonylag gyorsan reagáljanak a piaci igényekre. Ennek egyik ékes bizonyítéka egy a szomszéd településen élő asszony munkája, aki az üzem egyik sarkában berendezett birodalmában mintákat fest a csempékre. Aprólékos, nagy kéz-ügyességet igénylő feladat, ám az eredmény látványos, és ami a lényeg a vevők ízlésével is találkozik.

Apagyi Zsolt ügyvezető igazgató - az egyik tulajdonos - az Alföldön született, a Veszprémi Egyetemen szerzett mérnöki diplomát, majd a Zalakerámiánál helyezkedett el fejlesztő mérnökként. Egy ideje már gondolkodott saját cég alapításán, a körülmények végül 2005 áprilisára értek meg. Üzlettársaival úgy döntöttek, kályhacsempék gyártásával jelennek meg a piacon. Az élet, pontosabban a piac, úgy tűnik, őket igazolta a meleg mellett kellemes hangulatot is árasztó cserépkályha ugyanis reneszánszát éli, főleg, mióta a jogszabályok előírják, hogy az új építésű családi házakba a gázfűtés mellett más, kiegészítő fűtési módról is gondoskodni kell.

A kis, családias légkörű üzemben több mint százféle forma és 85 szín közül választhatnak a megrendelők. A minták tervezésénél két iparművész segédkezett. Apagyi Zsolt arra is ügyelt, hogy a klasszikus minták és színek mellett az új, manapság divatos, letisztult formavilágot képviselő, matt színű darabok is megjelenjenek a palettán. Ezeket a mediterrán hangulatú lakásbelsőkbe illő csempéket többnyire a fiatalok választják.

Megrendelőik között az ország számos területén tevékenykedő cserépkályhás mestereket is számon tartják, de szerencsére már Horvátországból, Ausztriából és Szlovéniából is keresik a termé-keiket.

Ha körbesétáljuk az üzemet, az első dolog, ami feltűnik, hogy a gyártás szó náluk egy kicsit mást jelent Magyarszombatfán ugyanis kézzel készítik a kályhacsempéket.

A német alapanyagból készített, agyagból és samottból kevert, egy napig pihentetett öntőmasszát formákba öntik, melyekben három-négy órát áll az anyag. Miután kézzel kiszedik a formából az idomokat, egynapos pihentetés, majd tisztítás, szárítás következik, és jöhet a zsengélés, azaz az első kiégetés, majd a méretre csiszolás. A Spanyolországból származó mázzal kent darabokat utána még egyszer kiégetik. Az üzemben jelenleg négy kemence működik, a 14 alkalmazott egy nap körülbelül másfél cserépkályhához elegendő - 250-280 darab- idomot készít el.

A magyarszombatfai üzemben egyelőre csak öntött idomokat készítenek, ám Apagyi Zsolt azt mondja, barátkoznak a gondolattal, hogy saját agyagból készített préselt csempékkel is előrukkoljanak. Ez utóbbi technológia vitathatatlan előnye, hogy a préselt csempe jobban tartja a meleget.

A kis üzemméret lehetővé teszi azt is, hogy viszonylag gyorsan reagáljanak a piaci igényekre. Ennek egyik ékes bizonyítéka egy a szomszéd településen élő asszony munkája, aki az üzem egyik sarkában berendezett birodalmában mintákat fest a csempékre. Aprólékos, nagy kéz-ügyességet igénylő feladat, ám az eredmény látványos, és ami a lényeg a vevők ízlésével is találkozik.

Apagyi Zsolt ügyvezető igazgató - az egyik tulajdonos - az Alföldön született, a Veszprémi Egyetemen szerzett mérnöki diplomát, majd a Zalakerámiánál helyezkedett el fejlesztő mérnökként. Egy ideje már gondolkodott saját cég alapításán, a körülmények végül 2005 áprilisára értek meg. Üzlettársaival úgy döntöttek, kályhacsempék gyártásával jelennek meg a piacon. Az élet, pontosabban a piac, úgy tűnik, őket igazolta a meleg mellett kellemes hangulatot is árasztó cserépkályha ugyanis reneszánszát éli, főleg, mióta a jogszabályok előírják, hogy az új építésű családi házakba a gázfűtés mellett más, kiegészítő fűtési módról is gondoskodni kell.

A kis, családias légkörű üzemben több mint százféle forma és 85 szín közül választhatnak a megrendelők. A minták tervezésénél két iparművész segédkezett. Apagyi Zsolt arra is ügyelt, hogy a klasszikus minták és színek mellett az új, manapság divatos, letisztult formavilágot képviselő, matt színű darabok is megjelenjenek a palettán. Ezeket a mediterrán hangulatú lakásbelsőkbe illő csempéket többnyire a fiatalok választják.

Megrendelőik között az ország számos területén tevékenykedő cserépkályhás mestereket is számon tartják, de szerencsére már Horvátországból, Ausztriából és Szlovéniából is keresik a termé-keiket.

Ha körbesétáljuk az üzemet, az első dolog, ami feltűnik, hogy a gyártás szó náluk egy kicsit mást jelent Magyarszombatfán ugyanis kézzel készítik a kályhacsempéket.

A német alapanyagból készített, agyagból és samottból kevert, egy napig pihentetett öntőmasszát formákba öntik, melyekben három-négy órát áll az anyag. Miután kézzel kiszedik a formából az idomokat, egynapos pihentetés, majd tisztítás, szárítás következik, és jöhet a zsengélés, azaz az első kiégetés, majd a méretre csiszolás. A Spanyolországból származó mázzal kent darabokat utána még egyszer kiégetik. Az üzemben jelenleg négy kemence működik, a 14 alkalmazott egy nap körülbelül másfél cserépkályhához elegendő - 250-280 darab- idomot készít el.

A magyarszombatfai üzemben egyelőre csak öntött idomokat készítenek, ám Apagyi Zsolt azt mondja, barátkoznak a gondolattal, hogy saját agyagból készített préselt csempékkel is előrukkoljanak. Ez utóbbi technológia vitathatatlan előnye, hogy a préselt csempe jobban tartja a meleget.

A kis üzemméret lehetővé teszi azt is, hogy viszonylag gyorsan reagáljanak a piaci igényekre. Ennek egyik ékes bizonyítéka egy a szomszéd településen élő asszony munkája, aki az üzem egyik sarkában berendezett birodalmában mintákat fest a csempékre. Aprólékos, nagy kéz-ügyességet igénylő feladat, ám az eredmény látványos, és ami a lényeg a vevők ízlésével is találkozik.

A kis, családias légkörű üzemben több mint százféle forma és 85 szín közül választhatnak a megrendelők. A minták tervezésénél két iparművész segédkezett. Apagyi Zsolt arra is ügyelt, hogy a klasszikus minták és színek mellett az új, manapság divatos, letisztult formavilágot képviselő, matt színű darabok is megjelenjenek a palettán. Ezeket a mediterrán hangulatú lakásbelsőkbe illő csempéket többnyire a fiatalok választják.

Megrendelőik között az ország számos területén tevékenykedő cserépkályhás mestereket is számon tartják, de szerencsére már Horvátországból, Ausztriából és Szlovéniából is keresik a termé-keiket.

Ha körbesétáljuk az üzemet, az első dolog, ami feltűnik, hogy a gyártás szó náluk egy kicsit mást jelent Magyarszombatfán ugyanis kézzel készítik a kályhacsempéket.

A német alapanyagból készített, agyagból és samottból kevert, egy napig pihentetett öntőmasszát formákba öntik, melyekben három-négy órát áll az anyag. Miután kézzel kiszedik a formából az idomokat, egynapos pihentetés, majd tisztítás, szárítás következik, és jöhet a zsengélés, azaz az első kiégetés, majd a méretre csiszolás. A Spanyolországból származó mázzal kent darabokat utána még egyszer kiégetik. Az üzemben jelenleg négy kemence működik, a 14 alkalmazott egy nap körülbelül másfél cserépkályhához elegendő - 250-280 darab- idomot készít el.

A magyarszombatfai üzemben egyelőre csak öntött idomokat készítenek, ám Apagyi Zsolt azt mondja, barátkoznak a gondolattal, hogy saját agyagból készített préselt csempékkel is előrukkoljanak. Ez utóbbi technológia vitathatatlan előnye, hogy a préselt csempe jobban tartja a meleget.

A kis üzemméret lehetővé teszi azt is, hogy viszonylag gyorsan reagáljanak a piaci igényekre. Ennek egyik ékes bizonyítéka egy a szomszéd településen élő asszony munkája, aki az üzem egyik sarkában berendezett birodalmában mintákat fest a csempékre. Aprólékos, nagy kéz-ügyességet igénylő feladat, ám az eredmény látványos, és ami a lényeg a vevők ízlésével is találkozik.

A kis, családias légkörű üzemben több mint százféle forma és 85 szín közül választhatnak a megrendelők. A minták tervezésénél két iparművész segédkezett. Apagyi Zsolt arra is ügyelt, hogy a klasszikus minták és színek mellett az új, manapság divatos, letisztult formavilágot képviselő, matt színű darabok is megjelenjenek a palettán. Ezeket a mediterrán hangulatú lakásbelsőkbe illő csempéket többnyire a fiatalok választják.

Megrendelőik között az ország számos területén tevékenykedő cserépkályhás mestereket is számon tartják, de szerencsére már Horvátországból, Ausztriából és Szlovéniából is keresik a termé-keiket.

Ha körbesétáljuk az üzemet, az első dolog, ami feltűnik, hogy a gyártás szó náluk egy kicsit mást jelent Magyarszombatfán ugyanis kézzel készítik a kályhacsempéket.

A német alapanyagból készített, agyagból és samottból kevert, egy napig pihentetett öntőmasszát formákba öntik, melyekben három-négy órát áll az anyag. Miután kézzel kiszedik a formából az idomokat, egynapos pihentetés, majd tisztítás, szárítás következik, és jöhet a zsengélés, azaz az első kiégetés, majd a méretre csiszolás. A Spanyolországból származó mázzal kent darabokat utána még egyszer kiégetik. Az üzemben jelenleg négy kemence működik, a 14 alkalmazott egy nap körülbelül másfél cserépkályhához elegendő - 250-280 darab- idomot készít el.

A magyarszombatfai üzemben egyelőre csak öntött idomokat készítenek, ám Apagyi Zsolt azt mondja, barátkoznak a gondolattal, hogy saját agyagból készített préselt csempékkel is előrukkoljanak. Ez utóbbi technológia vitathatatlan előnye, hogy a préselt csempe jobban tartja a meleget.

A kis üzemméret lehetővé teszi azt is, hogy viszonylag gyorsan reagáljanak a piaci igényekre. Ennek egyik ékes bizonyítéka egy a szomszéd településen élő asszony munkája, aki az üzem egyik sarkában berendezett birodalmában mintákat fest a csempékre. Aprólékos, nagy kéz-ügyességet igénylő feladat, ám az eredmény látványos, és ami a lényeg a vevők ízlésével is találkozik.

Megrendelőik között az ország számos területén tevékenykedő cserépkályhás mestereket is számon tartják, de szerencsére már Horvátországból, Ausztriából és Szlovéniából is keresik a termé-keiket.

Ha körbesétáljuk az üzemet, az első dolog, ami feltűnik, hogy a gyártás szó náluk egy kicsit mást jelent Magyarszombatfán ugyanis kézzel készítik a kályhacsempéket.

A német alapanyagból készített, agyagból és samottból kevert, egy napig pihentetett öntőmasszát formákba öntik, melyekben három-négy órát áll az anyag. Miután kézzel kiszedik a formából az idomokat, egynapos pihentetés, majd tisztítás, szárítás következik, és jöhet a zsengélés, azaz az első kiégetés, majd a méretre csiszolás. A Spanyolországból származó mázzal kent darabokat utána még egyszer kiégetik. Az üzemben jelenleg négy kemence működik, a 14 alkalmazott egy nap körülbelül másfél cserépkályhához elegendő - 250-280 darab- idomot készít el.

A magyarszombatfai üzemben egyelőre csak öntött idomokat készítenek, ám Apagyi Zsolt azt mondja, barátkoznak a gondolattal, hogy saját agyagból készített préselt csempékkel is előrukkoljanak. Ez utóbbi technológia vitathatatlan előnye, hogy a préselt csempe jobban tartja a meleget.

A kis üzemméret lehetővé teszi azt is, hogy viszonylag gyorsan reagáljanak a piaci igényekre. Ennek egyik ékes bizonyítéka egy a szomszéd településen élő asszony munkája, aki az üzem egyik sarkában berendezett birodalmában mintákat fest a csempékre. Aprólékos, nagy kéz-ügyességet igénylő feladat, ám az eredmény látványos, és ami a lényeg a vevők ízlésével is találkozik.

Megrendelőik között az ország számos területén tevékenykedő cserépkályhás mestereket is számon tartják, de szerencsére már Horvátországból, Ausztriából és Szlovéniából is keresik a termé-keiket.

Ha körbesétáljuk az üzemet, az első dolog, ami feltűnik, hogy a gyártás szó náluk egy kicsit mást jelent Magyarszombatfán ugyanis kézzel készítik a kályhacsempéket.

A német alapanyagból készített, agyagból és samottból kevert, egy napig pihentetett öntőmasszát formákba öntik, melyekben három-négy órát áll az anyag. Miután kézzel kiszedik a formából az idomokat, egynapos pihentetés, majd tisztítás, szárítás következik, és jöhet a zsengélés, azaz az első kiégetés, majd a méretre csiszolás. A Spanyolországból származó mázzal kent darabokat utána még egyszer kiégetik. Az üzemben jelenleg négy kemence működik, a 14 alkalmazott egy nap körülbelül másfél cserépkályhához elegendő - 250-280 darab- idomot készít el.

A magyarszombatfai üzemben egyelőre csak öntött idomokat készítenek, ám Apagyi Zsolt azt mondja, barátkoznak a gondolattal, hogy saját agyagból készített préselt csempékkel is előrukkoljanak. Ez utóbbi technológia vitathatatlan előnye, hogy a préselt csempe jobban tartja a meleget.

A kis üzemméret lehetővé teszi azt is, hogy viszonylag gyorsan reagáljanak a piaci igényekre. Ennek egyik ékes bizonyítéka egy a szomszéd településen élő asszony munkája, aki az üzem egyik sarkában berendezett birodalmában mintákat fest a csempékre. Aprólékos, nagy kéz-ügyességet igénylő feladat, ám az eredmény látványos, és ami a lényeg a vevők ízlésével is találkozik.

Ha körbesétáljuk az üzemet, az első dolog, ami feltűnik, hogy a gyártás szó náluk egy kicsit mást jelent Magyarszombatfán ugyanis kézzel készítik a kályhacsempéket.

A német alapanyagból készített, agyagból és samottból kevert, egy napig pihentetett öntőmasszát formákba öntik, melyekben három-négy órát áll az anyag. Miután kézzel kiszedik a formából az idomokat, egynapos pihentetés, majd tisztítás, szárítás következik, és jöhet a zsengélés, azaz az első kiégetés, majd a méretre csiszolás. A Spanyolországból származó mázzal kent darabokat utána még egyszer kiégetik. Az üzemben jelenleg négy kemence működik, a 14 alkalmazott egy nap körülbelül másfél cserépkályhához elegendő - 250-280 darab- idomot készít el.

A magyarszombatfai üzemben egyelőre csak öntött idomokat készítenek, ám Apagyi Zsolt azt mondja, barátkoznak a gondolattal, hogy saját agyagból készített préselt csempékkel is előrukkoljanak. Ez utóbbi technológia vitathatatlan előnye, hogy a préselt csempe jobban tartja a meleget.

A kis üzemméret lehetővé teszi azt is, hogy viszonylag gyorsan reagáljanak a piaci igényekre. Ennek egyik ékes bizonyítéka egy a szomszéd településen élő asszony munkája, aki az üzem egyik sarkában berendezett birodalmában mintákat fest a csempékre. Aprólékos, nagy kéz-ügyességet igénylő feladat, ám az eredmény látványos, és ami a lényeg a vevők ízlésével is találkozik.

Ha körbesétáljuk az üzemet, az első dolog, ami feltűnik, hogy a gyártás szó náluk egy kicsit mást jelent Magyarszombatfán ugyanis kézzel készítik a kályhacsempéket.

A német alapanyagból készített, agyagból és samottból kevert, egy napig pihentetett öntőmasszát formákba öntik, melyekben három-négy órát áll az anyag. Miután kézzel kiszedik a formából az idomokat, egynapos pihentetés, majd tisztítás, szárítás következik, és jöhet a zsengélés, azaz az első kiégetés, majd a méretre csiszolás. A Spanyolországból származó mázzal kent darabokat utána még egyszer kiégetik. Az üzemben jelenleg négy kemence működik, a 14 alkalmazott egy nap körülbelül másfél cserépkályhához elegendő - 250-280 darab- idomot készít el.

A magyarszombatfai üzemben egyelőre csak öntött idomokat készítenek, ám Apagyi Zsolt azt mondja, barátkoznak a gondolattal, hogy saját agyagból készített préselt csempékkel is előrukkoljanak. Ez utóbbi technológia vitathatatlan előnye, hogy a préselt csempe jobban tartja a meleget.

A kis üzemméret lehetővé teszi azt is, hogy viszonylag gyorsan reagáljanak a piaci igényekre. Ennek egyik ékes bizonyítéka egy a szomszéd településen élő asszony munkája, aki az üzem egyik sarkában berendezett birodalmában mintákat fest a csempékre. Aprólékos, nagy kéz-ügyességet igénylő feladat, ám az eredmény látványos, és ami a lényeg a vevők ízlésével is találkozik.

A német alapanyagból készített, agyagból és samottból kevert, egy napig pihentetett öntőmasszát formákba öntik, melyekben három-négy órát áll az anyag. Miután kézzel kiszedik a formából az idomokat, egynapos pihentetés, majd tisztítás, szárítás következik, és jöhet a zsengélés, azaz az első kiégetés, majd a méretre csiszolás. A Spanyolországból származó mázzal kent darabokat utána még egyszer kiégetik. Az üzemben jelenleg négy kemence működik, a 14 alkalmazott egy nap körülbelül másfél cserépkályhához elegendő - 250-280 darab- idomot készít el.

A magyarszombatfai üzemben egyelőre csak öntött idomokat készítenek, ám Apagyi Zsolt azt mondja, barátkoznak a gondolattal, hogy saját agyagból készített préselt csempékkel is előrukkoljanak. Ez utóbbi technológia vitathatatlan előnye, hogy a préselt csempe jobban tartja a meleget.

A kis üzemméret lehetővé teszi azt is, hogy viszonylag gyorsan reagáljanak a piaci igényekre. Ennek egyik ékes bizonyítéka egy a szomszéd településen élő asszony munkája, aki az üzem egyik sarkában berendezett birodalmában mintákat fest a csempékre. Aprólékos, nagy kéz-ügyességet igénylő feladat, ám az eredmény látványos, és ami a lényeg a vevők ízlésével is találkozik.

A német alapanyagból készített, agyagból és samottból kevert, egy napig pihentetett öntőmasszát formákba öntik, melyekben három-négy órát áll az anyag. Miután kézzel kiszedik a formából az idomokat, egynapos pihentetés, majd tisztítás, szárítás következik, és jöhet a zsengélés, azaz az első kiégetés, majd a méretre csiszolás. A Spanyolországból származó mázzal kent darabokat utána még egyszer kiégetik. Az üzemben jelenleg négy kemence működik, a 14 alkalmazott egy nap körülbelül másfél cserépkályhához elegendő - 250-280 darab- idomot készít el.

A magyarszombatfai üzemben egyelőre csak öntött idomokat készítenek, ám Apagyi Zsolt azt mondja, barátkoznak a gondolattal, hogy saját agyagból készített préselt csempékkel is előrukkoljanak. Ez utóbbi technológia vitathatatlan előnye, hogy a préselt csempe jobban tartja a meleget.

A kis üzemméret lehetővé teszi azt is, hogy viszonylag gyorsan reagáljanak a piaci igényekre. Ennek egyik ékes bizonyítéka egy a szomszéd településen élő asszony munkája, aki az üzem egyik sarkában berendezett birodalmában mintákat fest a csempékre. Aprólékos, nagy kéz-ügyességet igénylő feladat, ám az eredmény látványos, és ami a lényeg a vevők ízlésével is találkozik.

A magyarszombatfai üzemben egyelőre csak öntött idomokat készítenek, ám Apagyi Zsolt azt mondja, barátkoznak a gondolattal, hogy saját agyagból készített préselt csempékkel is előrukkoljanak. Ez utóbbi technológia vitathatatlan előnye, hogy a préselt csempe jobban tartja a meleget.

A kis üzemméret lehetővé teszi azt is, hogy viszonylag gyorsan reagáljanak a piaci igényekre. Ennek egyik ékes bizonyítéka egy a szomszéd településen élő asszony munkája, aki az üzem egyik sarkában berendezett birodalmában mintákat fest a csempékre. Aprólékos, nagy kéz-ügyességet igénylő feladat, ám az eredmény látványos, és ami a lényeg a vevők ízlésével is találkozik.

A magyarszombatfai üzemben egyelőre csak öntött idomokat készítenek, ám Apagyi Zsolt azt mondja, barátkoznak a gondolattal, hogy saját agyagból készített préselt csempékkel is előrukkoljanak. Ez utóbbi technológia vitathatatlan előnye, hogy a préselt csempe jobban tartja a meleget.

A kis üzemméret lehetővé teszi azt is, hogy viszonylag gyorsan reagáljanak a piaci igényekre. Ennek egyik ékes bizonyítéka egy a szomszéd településen élő asszony munkája, aki az üzem egyik sarkában berendezett birodalmában mintákat fest a csempékre. Aprólékos, nagy kéz-ügyességet igénylő feladat, ám az eredmény látványos, és ami a lényeg a vevők ízlésével is találkozik.

A kis üzemméret lehetővé teszi azt is, hogy viszonylag gyorsan reagáljanak a piaci igényekre. Ennek egyik ékes bizonyítéka egy a szomszéd településen élő asszony munkája, aki az üzem egyik sarkában berendezett birodalmában mintákat fest a csempékre. Aprólékos, nagy kéz-ügyességet igénylő feladat, ám az eredmény látványos, és ami a lényeg a vevők ízlésével is találkozik.

A kis üzemméret lehetővé teszi azt is, hogy viszonylag gyorsan reagáljanak a piaci igényekre. Ennek egyik ékes bizonyítéka egy a szomszéd településen élő asszony munkája, aki az üzem egyik sarkában berendezett birodalmában mintákat fest a csempékre. Aprólékos, nagy kéz-ügyességet igénylő feladat, ám az eredmény látványos, és ami a lényeg a vevők ízlésével is találkozik.