Elkészült a Településképi Arculati Kézikönyv Bükön

Sokarcú a település, és az arculat szempontjából különbözően fejlődtek a városrészek, így Alsóbük, Felsőbük és Középbük – kezdte az elkészült kézikönyv bemutatását a lakossági fórumon Mátis Barna építész. A több mint hatvan oldalas dokumentum egyfajta leltár: az arculat erősségeit és hiányosságait sorolja, azokat vitatták meg a fórumon. Az építész szerint szerencsés, hogy a különböző karakterek nem keveredtek össze, jól elkülöníthető területek vannak Bükön. A cél az, hogy igazi városias képet mutassanak a közterek. – Olyan elemek teszik várossá, mint egy jó járdarendszer, a közösségi terek – hangsúlyozta a szakember. Szerinte az épületarányok méltóságos adnak a területeknek, történelmi távlatban nézve, ez az egykori büki nemeseket dicséri. Bükön viszonylag sok a védett épület – és több vasi településhez képest színes a védettséget élvező épületek sora, hiszen nem csak templom, kastély műemlék, hanem értékes örökség a Kóczán-ház. A szobrok mintaszerűek – értékelte az építész. Előny a sok-sok zöld felület a városban, és egyben lehetőség is, hiszen döntés kérdése, hogy meghagyják-e azokat. Az aprótelkes üdülőterületről és a tömbházas lakóterületről is azt mondta Mátis Barna: lehetnének egységesebb megjelenésűek az épületek.