A jó vezető felméri a kollégái igényeit, azt, hogy mi motiválja őket munkájuk során

Nagy port kavart negyedszázada a pszichológiatudományban Daniel Goleman amerikai pszichológus kijelentése, miszerint az érzelmi intelligencia érvényesülése jobban befolyásolja a sikerességet, mint az értelmi vagy szellemi intelligencia. Számos példáját látjuk ennek: lehet, hogy valaki évfolyamelsőként végez az egyetemen, de nehezebben boldogul a munkahelyi kihívások között, mert társas és érzelmi érzékenysége nincs magas szinten. Ezzel szemben egy kevésbé gyors gondolkodású személy kitűnő kapcsolatkezelési képességgel könnyebben érhet el sikereket.

– Az érzelmi intelligencia négykomponensű: a mentális képességek, a társas kompetenciák, a személyiségjellemzők és a különböző motivációs tényezők összessége segít hozzá ahhoz, hogy eredményesen küzdjünk meg a kihívásokkal. Az érzelmileg intelligens ember képes felismerni a saját érzelmeit. Tegyük fel, hogy valaki munkahely-változtatásban gondolkodik, az ezzel kapcsolatos érzéseit, gondolatait pontosan be tudja azonosítani, így könnyebben választja ki az ideális munkahelyet.

Ráadásul ha felismerjük az érzelmeinket, nem leszünk kiszolgáltatva ezeknek. Tudatosabban hozunk döntéseket és működünk munkahelyi kapcsolatainkban – állítja a szakember. Hozzátéve, hogy az érzelemkezelésben is hatékonyak a magas érzelmi intelligenciájú emberek: képesek a dühüket, indulataikat csillapítani, csökkenteni tudják a szorongásukat, gyorsan megküzdenek a rosszkedvükkel. Vagy képesek a gondolkodásuk olyan gyors megváltoztatására, ami a dühüket kordában tartja.

Az ilyen emberek vonzóbb partnerekké válnak a munkakapcsolatokban, hamarabb túljutnak a kudarcaikon és pozitív mintát mutatnak másoknak azzal, hogy képesek nehéz helyzetben is kontrollálni az érzelmeiket. Wawrzsák Zsolt tapasztalata szerint az alacsonyabb érzelmi intelligenciával rendelkező munkatárs sokszor alacsonyabb munkateljesítményt is produkál: túlságosan lekötik a negatív érzelmei, hibáztatóvá válik a másik ember viselkedésével kapcsolatban, gyorsan ítélkezik. Míg a magasabb intelligenciájú a megfigyelései alapján von le következtetéseket.

Lényeges a magas EQ a vezetői pozíciókban. A korábbi tapasztalatok azt mutatták: az a jó vezető, aki szakmailag kompetens, magas szinten képzett a területén. Mára bebizonyosodott: a magas EQ-jú vezető gyorsan képes felmérni a kollégái igényeit, azt, hogy mi motiválja őket. Míg egy alacsony EQ-val rendelkező vezető hajlamos a saját szükségletei szerint meghatározni a munkatársak motivációs eszközeit. (Ha neki vezetőként fontos a pénz, a hatalom, ezek szerint motiválja a munkatársait is, és nem veszi észre, ha valakinek fontosabb, hogy képezze magát, mentori szerepet kapjon, konferenciákon vehessen részt vagy otthonról dolgozzon.)

A vezető kapcsolatkezelési képessége nagyban meghatározza a kollégái sikerességét és a fluktuációt. Ha folyamatosan szivárognak ki az emberek a vezető alól, az azért történhet, mert nem figyel a kollégái szükségleteire vagy nem találja meg a megfelelő motivációs eszközt. Tény az is, hogy az alacsony EQ-jú emberek kevesebb munkahelyi kapcsolattal rendelkeznek, és sokszor nem értik a munkatársaik és vezetőik viselkedését, ami konfliktushoz vezet. A tartós, eszkalált konfliktusok mögött sokszor alacsonyabb érzelmi intelligenciával működő kollektíva vagy vezető húzódik meg.

Az érzelmi intelligencia fejlesztése már gyerekkorban elkezdődhet – mondja a szakember. Azzal például, hogy beszélünk az érzelmi megéléseinkről, hogy az adott helyzetben milyen a hangulatunk. És eszköz még a szupervízió – aki folyamatosan reflektál a vele történtekre és érzelmi oldalról közelíti meg a reakcióit, annak az érzelmi intelligenciája fejlődik. Szánjunk időt érzelmi intelligenciánk fejlesztésére, javasolja. Ma, amikor a helyzetekhez való gyors alkalmazkodás a kívánatos, ez többszörösen kifizetődik.

Wawrzsák Zsolt úgy fogalmaz: a mostani vírusfenyegetett helyzetben az érzelmeink is „fertőzőek”. Mások félelme könnyedén átragadhat ránk is. Ezért fontos, hogy fel tudjunk állítani határokat, és mások negativitását távol tartsuk magunktól. Lehet, hogy ezt úgy érjük el, hogy nem találkozunk bizonyos emberekkel vagy kevesebb időt töltünk online. A másik oldalról nézve pedig igyekezzünk kapcsolatban maradni azokkal, akik jó érzésekkel töltenek el és feldobnak bennünket. A jelenlegi problémáinkat fogalmazzuk át úgy, hogy lehetőségekké váljanak, amelyek segítségével az erősségeinken dolgozhatunk, felfedezhetjük magunkban a bátorságot, együttérzést, kreativitást.

A fejlett érzelmi intelligencia magasabb önértékeléssel is együtt jár. A problémákkal való megküzdés is hatékonyabban működik az ilyen embereknél. A testi-lelki egészség szempontjából sem mellékes az, hogy milyen érzelmi kompetenciáink vannak. Az e téren sikeres emberek kevesebb stresszről, kimerültségről, depresszióról számolnak be, ritkábban van függőségi problémájuk.