Magyar érték lett a citera

Három hungarikumot és 11 kiemelkedő nemzeti értéket nevesítettek újonnan. A hungarikumok közé bekerült a Máriapócs Nemzeti Kegyhely és a pócsi búcsúk, az 1568-as Vallásszabadság törvénye (1568) és a karikás ostor. Kiemelkedő nemzeti értékként a következők kerültek be a Magyar Értéktárba: a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett személyek lezárult életműve, az európai uniós oltalom alatt álló magyar földrajzi árujelzővel rendelkező termékek, hagyományos különleges termékek, a citera és citerajáték hagyománya a magyar nyelvterületen, a székelykapuk, a hagyományos fejfák a Kárpát-medencében, a Rákóczi-túrós, a Tokaji Írótábor, a Teqball mint sport, a Szentkirályi ásványvíz és a ZEMA porcelán ékszerek.

Amint V. Németh Zsolt elmondta, fontos döntés, hogy ezentúl minden magyar földrajzi árujelzővel rendelkező termék kiemelkedő nemzeti érték, vagyis része a Magyar Értéktárnak, ez Vas megyében az uniós oltalmat élvező Vasi vadkörtepálinkát érinti. A citera és citerajáték bekerülése is fontos, hiszen Vas megyében is volt vagy van sok helyen sajátosan magyar nyelvterületre jellemző, kétsoros kromatikus citera, és szinte minden faluban van valaki, aki tud rajta játszani. V. Németh Zsolt – aki maga is több mint negyven éve citerázik – kiemelte: azért is jó hangszer, mert bárki meg tudja tanulni zenei előképzettség nélkül, az utóbbi időben pedig a Zene akadémia népzene tanszékének köszönhetően kiterjesztették a citera lehetőségeit: játszanak rajta jazzt, komolyzenét és rockot is.

Kiemelt képen: Nagy István miniszter és V. Németh Zsolt