Harmincéves jubileumát ünnepli a máltai segélyszervezet szombathelyi csoportja

A nyugatnémet báróné, a magyarságára mindig büszke, mindössze 52 évet élt Csilla von Boeselager volt az, aki megismertette a máltaiak szellemiségét Magyarországon. Ő nemcsak tudta, de élte is, mit jelent a katolikus máltai lovagrend jeligéje: „A hit védelme, a rászorulók szolgálata”. A frissen létrejött Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi hírnevet szerzett azzal, amikor 1989-ben a vasfüggöny mögötti Magyarországon hónapokon át sokféle segítséget nyújtott több tízezer keletnémet menekültnek. A szeretetszolgálat és az azt ma is vezető Kozma Imre atya egy csapásra ismertté vált.

– Csilla kivételes ember volt. Mélyen hívő katolikus, aki hozzánk, Szombathelyre már súlyos betegen, az autóban párnák között fekve hozott adományt, majd kerekesszékében ült egy asztalhoz ebédelni a hajléktalanokkal – emlékezik rá a szombathelyi máltai csoport egyik alapító tagja, jelenlegi elnöke, dr. Asbóth Mária. Hogyan jöttek létre 30 éve?

– II. János Pál pápa 1991-es szombathelyi látogatására alakultunk meg. Kozma Imre atya szólt Harangozó Bertalannak, aki akkor szombathelyi alpolgármester volt, tegyen javaslatot arra, hogy ki legyen az a néhány ember, akiből létrehozzák a csoportot – emlékezik Mária. – Ő akkor dr. Giczy Sarolta orvost, a Nagy Lajos Gimnáziumban tanító Hoós Ildikót, dr. Hargitai Józsefet, dr. Prugberger Emilt és engem javasolt. 1991 márciusában kaptunk megbízást. Működésünk nagy erőpróbával kezdődött, mert az augusztusi pápalátogatáskor az volt a feladatunk, hogy Vas és Zala megyéből a mozgássérülteknek, látássérülteknek és hozzátartozóiknak szervezzük meg eljutását a pápai szentmisére, majd haza is juttassuk őket. Ez 450 embert érintett.

Az öt alapító az összefogás és a mozgósítás nagyon szép példáját valósította meg. Csilla szűkebb pátriájából, Bajorországból segítették őket a profi máltaisok: hoztak mentőkocsit, esetkocsit, szállító járműveket. A szombathelyi Centrum taxisok a vasúttal, busszal érkezőket szállították a repülőtéri misére, 98 középiskolás diák németül tolmácsolt, vizet hordott, de sokat segítettek rend­őrök, a polgári védelem tagjai is. Az élen dr. Giczy Saroltával (ő 1991-től 2005-ig vezette a szombathelyi máltaisokat) ez volt az első komoly megmérettetésük.

Dr. Asbóth Mária 2005-től vezeti a máltai csoportot. – A 2000-es évek elejéig nagyon sokféle támogatást kaptunk külföldről, belföldről egyaránt. Nagyobb volt a bizalom, a támogatási hajlandóság. Aztán ez megváltozott, egy nehéz időszakot éltünk át. Vezetői megbízásomkor magamban így összegeztem helyzetünket: vert hadak és vakmerő remények. A Jóisten ezt egyenesbe tette. Budapestről a szeretetszolgálat alelnökétől, Vecsei Miklóstól és a máltaiak győri régiójától is sokféle támogatást, segítséget kaptunk.

A máltaisok igazi önkéntesek. Nem pénzért dolgoznak, hanem Isten nevében, lelkiismeretük szerint. Gyűjtik, szétosztják a felajánlott adományokat, pedig többüknek még autójuk sincs, kerékpárral járják a várost. Az önkormányzattól bérleti díj nélkül megkapták a Margaréta utca 1. számú házat. Ennek fejében hézagpótló szolgáltatást nyújtanak, olyat, amit a nagy ellátórendszerek nem tudnak betölteni. Otthonukban, kórházakban, szociális otthonokban látogatnak magányos embereket, gyermekvédelmi programként nyaranta lakótelepi kulcsos gyerekekkel törődnek, rendeztek nyári táborokat mozgássérült gyerekeknek, osztanak élelmet, tisztítószereket, működtetnek mentális és jogi tanácsadást.

– Nincs munkaidőnk és nagyon egyszerűen próbálunk élni – hallom dr. Asbóth Máriától. – Ha nem éreznénk a Jóisten támogatását, sokszor meghátrálnánk a feladatok elől, de az ő segítségével gyakran az erőnket meghaladó teljesítményekre is képessé válunk. A 30 év alatt sokan megöregedtek, elfáradtak, de mindig jönnek újak. Fiatalok is. Jelenleg 35-en vagyunk. Jóérzésű emberek tartoznak hozzánk, vallásukat nem gyakorlók is, akik mélyen gyökerező irgalommal segítenek embertársaikon. A Szentírás erről így ír: „Nem mindenki, aki mondja nekem, hogy atyám, atyám, jut be a mennyek országába, hanem aki cselekszi is.” Azt vallom, ha az Úr nem építi a házát, hiába fáradoznak az építők.

De Ő építi, ezt érzik. Váratlanul cégek jelentkeznek támogatóként, munkahelyeken gyűjtenek a máltaisok javára. Évente megrendezett estjeik nívós, jelentős eseménynek számítanak. Ezeken mindig gyerekek javára gyűjtöttek adományokat, a Kárpát-medence határainkon túl élő magyar gyerekei számára is. Így Böjte Csabát ők hívták meg elsőként Szombathelyre.

A csoport jubileumi évének fontos történése, hogy a győri régióhoz került a csákánydoroszlói, ivánci, hegyfalui és acsádi szociális intézmény. Az állam átadta fenntartásukat a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. Bizonyára Boeselager Csilla is örülne a máltai szellemiség erősödésének Vas megyében. Ő is azt vallotta, mint Teréz anya: „Ha fájlalod, hogy nem tudsz segíteni az egész világ nyomorúságán, segíts egyetlen emberén!”

Kapcsolódó cikkünk:

https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/jubileumi-galaval-emlekeztek-a-maltaiak-szombathelyen-5390741/

Kiemelt képünkön: A beregszászi gyerekek javára 2015-ben rendeztek jótékonysági estet