Tudás és teljesítmény - Eredményekről, tervekről beszélgettünk Dr. Pusztavámi Mártonnal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vasi elnökével

- Vitathatatlan, új világ küszöbén állunk. Nekünk, gazdáknak és a kamarának az a küldetése, hogy a megváltozott körülmények közepette is sikeresek, eredményesek legyünk. Amikor évekkel ezelőtt elindultunk a tudás és a teljesítmény útján, azt mondtuk magunknak: jó úton járunk. A rekordok évei­ben meggyőződésünkké vált: mi járunk a jó úton. Napjainkra pedig bebizonyosodott: nincs másik út – mondta dr. Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vasi elnöke az évértékelő interjúnkban. 

A magyar mezőgazdaság békeidőben sem volt hatással a világpiaci árak alakulására, de most teljesen ki vagyunk szolgáltatva. Egyáltalán nem látjuk, milyen következményei lesznek a háborúnak és a ránk nehezedő energia-, műtrágya- és imputáraknak, illetve hogy milyen lesz az általunk termelt áruk értéke – magyarázta Dr. Pusztavámi Márton, majd arról beszélt: kiszolgáltatott a mezőgazdaság az időjárásnak is. A vasi, egyenletesen stabil és magas termelési színvonal különösen annak fényében becsülendő, hogy 2020-ban 459 milliméter csapadék hullott a megyében, ami az átlagosnak nagyjából a fele, idén pedig 498 millimétert mértek. 

– Bátran állíthatjuk, a vasi búza tündöklésének vagyunk részesei. Búzatermelésünkkel az utóbbi négy esztendőben háromszor döntöttük meg az előző évben felállított termelési rekordot. 2019-ben 6,4; 2020-ban 6,6; 2021-ben 6,4; idén pedig 6,7 tonna/hektáros termelést értünk el – részletezi a kamara elnöke. Az idei rekordhoz hozzájárul az is, hogy a betakarítás előtti hónapban mintegy száz milliméter csapadék hullott a térségben, ami a búza – és általában a gabonák – ezermagsúlyát jelentősen megnövelte. Bár a keleti országrészben még ennél is jóval kevesebb csapadék hullott, az eredmény még így is sokat sejtető: a vasi gazdák 2-2,5 tonnával több termést takarítottak be, mint máshol. Ehhez kedvezően magas felvásárlási ár párosul, így a nyári betakarítási növények esetében tisztességes árbevétellel számolhattak. 

Hasonlóan kiemelkedő terméseredmények születtek árpából, napraforgóból és szójából. Kivétel a sorban a repce: termőterülete korábban dinamikusan növekedett a megyében, termesztése egyértelműen nyereséges volt, ráadásként pedig virágzása idején pazar látványt nyújtott. Az utóbbi öt-hat évben a repce termés­eredménye zuhanásszerű csökkenést mutat országszerte. Dr. Pusztavámi Márton kifejtette: az aszályos évek, forró nyarak vitathatatlanul komoly szerepet játszanak ebben, de ugyanezen időjárási körülmények között a többi – hasonló igényű – gabonaféle dinamikusan fejlődik. Ami hiányzik, az a hatékony védekezés lehetősége. 

Magyarország szójababszükséglete évente mintegy 900 ezer tonna, ennek jelentős részét importból szerezzük be. Amikor 2015-ben a kormány bevezette a fehérjetakarmány növénytermesztés kiegészítő támogatását, a vetésterületek nagysága és a szójatermesztők száma is ugrásszerűen megnőtt. Vas megyében tíz év alatt megnégyszereződött, így ma már eléri a tízezer hektárt a szója-vetésterületek nagysága. 

Tavaly átlagosan 2,79 tonna szója termett megyénkben, ezzel a másodikok lettünk az országban. Ez egy tudatos szakmai munka eredménye: a megfelelő fajtaválasztás, a vetőmag hatékony és precíz oltása, a növényvédelmi kérdések visszatérő témái a különböző vasi kiadványoknak, szakmai rendezvényeknek. A lexikális tudás átadásán túl a gyakorlatban is végigkövethetik a szójatermesztés alakulását a vasi gazdák. Fajtabemutatót 2020-ban tartottak először, tavalyelőtt pedig – hagyományteremtő szándékkal – megrendezték az első szójatermelési versenyt. Tudatos munka eredménye, és a növény fejlődése szempontjából döntő, hogy Vas vármegyében az ültetés napján oltják be baktériummal a szóját – ez valószínűleg a világon egyedüli. EB