Mikortól lovagoljon a gyermek? - Györgypál Zoltánné Éva gyógytornászt, lovasterapeutát kérdeztük

A lovaglás fejleszti a koordinációt, az egyensúlyérzéket és a testtudatot, jó tartásjavító. Javulnak általa a reflexek, átgondolt és összehangolt cselekvést, koncentrációt igényel. Igénybe veszi mások mellett a láb-, a has-, a váll- és a hátizmokat. Azon kívül, hogy szabályozza az izomtónust, egészséges szabadidős tevékenység azért is, mert miközben műveljük, égeti a kalóriákat. A gyermekeknek különlegesen hasznos, hiszen kivételes élményeket és önbizalmat ad, motiválja a lovon ülőt, akinek bizonyítottan fejlődik a kommunikációja. A lovaglásnak gyermekkorban (és felnőttként is) fontos része a ló ápolása, gondozása is: ezáltal nő a gyermek felelősségtudata, fejlődik a szociális érzéke. Györgypálné Éva állítja: a lóval való foglalatoskodás hasznos, építő jellegű, a gyermeket „viselkedni” tanítja. A ló tiszteletet parancsol, már csak a mérete miatt is. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy egy gyermek milyen életkorban kerül kapcsolatba vele.

– Jó, ha időnként felültetik a gyermeket a ló hátára, ha ismerkedik, barátkozik az állattal. Nincsen konkrét előírás arra, hogy mikor kell vagy lehet ennek megtörténnie. A 3-4 évesek is lovacskázhatnak, ha adott egy póniló és egy kedves tréner, aki biztonságosan tudja vezetni a lovat, közben beszélget a gyermekkel. Komoly munka megülni a póni hátán lépésben is, ha ügetnek, a fokozott igénybevétel, a zötyögés, rázkódás úgynevezett mikrotraumákat okozhat a nyakban, gerincben, mivel a kicsik feje ebben a korban még nagy a testhez képest, nagy munka azt megtartani. Lovagolni tanítani viszont csak azt a gyermeket lehet, akinek az idegrendszere megérett arra, hogy külön tudja mozgatni a kezeit, lábait, fejét, törzsét. Ez 8–14 éves kor körül alakul ki, és függ az adottságoktól, a tehetségtől és a mozgásos előélettől. Lovon ülni állandó kommunikáció a lóval: az ember minden porcikájával részt vesz benne. Ezért kell, hogy kiépüljön az idegrendszeri alap. A lovaglás technikáját viszont igazán csak 14-15 éves kortól lehet megtanítani – mondja a szakember, és ezen a ponton említi az akár 3–6 évesen is elkezdhető lovas torna – a ló hátán végzett tornagyakorlatok – jótékony hatását. A gyerekek ezzel sajátítják el az alapokat, kialakul a biztos ülésük és kicsit a ló kedvéért is gimnasztikáznak. Éva tapasztalata szerint hamar sikerélményhez lehet juttatni ezzel a kis lovasokat és miközben örömmel ülnek a szeretett lovacska hátán, a sok ügyességi feladattal fejleszthető az egyensúlyuk, koordinációjuk, testsémájuk. A lovastornához is szükség van megbízható lóra és képzett oktatóra, hangsúlyozza.

A szakember úgy összegez: – A 3-6 éves korosztály nagyon fogékony a lovakra, számukra a heti egyszeri 10-20 perces lovastorna foglalkozás és a lovak körüli teendők megtanulása teljesen kielégítő és még nem megterhelő feladat. Ennél kisebb gyermeket, ha lóra ültetünk, az csak alkalmankénti és rövid idejű legyen, és törekedjünk a maximális biztonságra.

Szóba kerül a ló mérete is. A lovasításnak is vannak szabályai: kis gyermeknek kis ló (lovastornához is), nagy gyermeknek, felnőttnek nagy ló a megfelelő. Ha a kisgyermek sokat lovagol nagy, széles lovon, a csípőízülete károsodhat. Hiába akarnak tehát a kicsik nagy lovon lovagolni, vagy biztatják őket erre a szüleik, életveszélyes, ha egy apró gyermeket magas állatra ültetnek, mondja. A lovagláshoz erő is kell, a segítségek adásához el kell érni a ló bizonyos testrészeit, hogy irányítani, szükség esetén megfékezni tudják azt. Györgypál Zoltánné Éva megemlíti még: hasznos lenne a fiatal lovasoknak több lóval dolgozni, mert a lovaglás tudományának elsajátításához sok tapasztalat kell. Minden ló más, mindegyik másra taníthatja lovasát. A mai gyerekeknek erre kevés lehetőségük adódik, főleg, ha már saját lovuk van.