A bajnokok vívópengéi és az Egri csillagok című film kellékfegyverei is a szentgotthárdi kaszagyárban készültek - fotók

A bejárás a kaszagyár történetének felidézésével kezdődött. Kiss Gábor elmondta: dohánygyár, óragyár, selyemgyár és játékgyár is működött Szentgotthárdon, ebbe a közegbe érkezett a kaszagyár ötletével 1902 nyarán báró Wieser József gyáros, aki Széll Kálmán közvetítésével kiváltotta a kaszagyártáshoz szükséges engedélyeket. A gyáralapításhoz a ciszterci apátság egykori majorsága kínálkozott alkalmas területnek. Mondseeből (Felső-Ausztria) hoztak kaszagyártó gépeket Szentgotthárdra, ezekből öt fanyeles farkaskalapács a mai napig megmaradt.  

- Mind működőképes - mondta a főépítész, majd azt is hozzátette: a komoly szakmunkát az 1950-es évekig kizárólag osztrák kovácsok végezték, csak a segédmunkát bízták a magyar dolgozókra. A kaszakészítés a gyár fennállásának 99 esztendeje alatt nem sokat változott, a kovácsolás mindvégig alapvetően kézi munkát igényelt. A több mint 50 művelet közül a kaszalapok szélesítését a farkaskalapácsokkal végezték, ezek egyedi szerszámok, 2005 óta ipari védettséget élveznek. 

Elhangzott az is: a kaszagyár óriási logisztikát végzett, öt kontinensre szállította termékeit, mindenhová az elvárásokhoz igazodva. Nem egyforma kasza kellett ugyanis Brazíliába, Ázsiába vagy Egyiptomba, utóbbihoz kapcsolódva konkrét rajzok is fennmaradtak.  

A szentgotthárdi kaszagyár majdnem 120 évig volt a világ vezető szerszámgyára, amely a "csúcsidőszakban" 1053 dolgozót foglalkoztatott. A Szentgotthárd közepén álló gyárkomplexum 1999-ben csődeljárással megszűnt. Az üzem 22 évig volt felszámolás alatt, a csődeljárásból a szentgotthárdi önkormányzat vásárolta ki a területet két évvel ezelőtt, 440 millió forintért, kormányzati támogatással. A felszámolás két évtizedében rengeteg hulladék került a területre, ennek elszállítására az elmúlt évben komoly erőket mozgósított és 200 millió forintot áldozott az önkormányzat, szintén pályázati segítséget igénybe véve.  

Voltak városi legendák, hogy a kaszagyárnál szennyezett a talaj, ez igaz is, de egészségre, életre nem ártalmas ez a szennyezés. Kilencvenkilenc százalékban pakurát találtak, a kőolaj-gyártás utolsó termékét, amivel az utolsó évtizedekben a kemencéket és az egész üzemet fűtötték. A pakurát föld alatti vezetékkel szivattyúzták át 500 köbméteres tartályokba. Idővel megsérültek a vezetékek, így a felszín alatt 2-6 méter mélységben okozott szennyeződést az anyag. Jó hír, hogy a pakura nem tud kimosódni, nem tud beleszivárogni a Rábába, cserébe viszont 6500 köbméter földet érint - tette hozzá az építész.  

A kaszagyárban a kaszák, sarlók és egyéb mezőgazdaságban használt eszközök mellett igazi kuriózumok is készültek. A szentgotthárdi üzemben gyártották a magyar, a német és az osztrák vívó válogatott pengéit, sőt itt készültek az Egri csillagok című tévéfilm kellékfegyverei is. - Akik a kaszagyárban dolgoztak, azoktól tudom, hogy a falon volt egy hatalmas tölgyfatábla, azon próbálták ki a pengét a sportolók. Ha be tudták nyomni úgy, hogy a penge eleje meg a vége összeért hurokban, akkor volt megfelelően rugalmas - mondta Kiss Gábor, aki érdekességként azt is megemlítette, hogy az épület alatt légópince volt, ahová jelenleg zseblámpával és igen óvatosan lehet lemenni. Vizes is, csúszik is, de érdemes bevállalni: a pincében ugyanis megindult a cseppkőképződés, megnyitva egy újabb fejezetet.