Hetvenkilenc éve kilőtt világháborús repülő roncsait emelik ki a Balatonból

A Magyar Honvédség a hét elején is folytatta a második világháború során Balatonba zuhant győri gyártású Messerschmitt vadászrepülőgép kiemelésének előkészítését Balatonakarattya közelében - írta meg a kisalfold.hu.

• A merülőbázisként és munkaállomásként is szolgáló 40 tonnás katonai pontonról többször víz alá merültek a búvárok. A korabeli győri Magyar Waggon- és Gépgyárban licenc alapján összeszerelt repülőgép roncsa hadtörténeti és ipartörténeti szempontból is kincset képvisel.
• A Balaton keleti medencéjében közel nyolc évtizede pihenő darabon kívül a világon egyetlen magyar gyártmányú Messerschmitt sem maradt fenn – legalábbis a történészek nem tudnak ennek ellenkezőjéről –, így a mentőakcióban részt vevő búvárok és katonák „hímes tojásként” bánnak az elsüllyedt géppel.
• A repülő felszínre hozatalának egyelőre nincs tervezett napja; a mentés várhatóan huzamosabb időt vesz igénybe.
• A Messerschmittek győri múltjáról Áldozó Istvánt, a vármegyei levéltár főlevéltárosát és Honvári Jánost, a Széchenyi-egyetem professzor emeritusát, gazdaságtörténészt kérdeztük.

A repülő mostanáig a múlt ködébe veszett a Balatonban

Az unikális vadászgépet 1944. július 2-án lőtték a szövetségesek a Balatonba. Az amerikai haderő ezen a napon indította addigi legnagyobb légitámadását magyarországi célpontok ellen. A tengerentúli pilóták óriási erőfölényben voltak. Az Egyesült Államok 15. légi hadseregének 620 négymotoros bombázóból és 300 kísérő vadászgépből álló kötelékével szemben a Magyar Királyi Honvéd Légierő 18 vadászrepülője kísérelte meg a lehetetlent. Az egyoldalú küzdelemben három magyar pilóta szenvedett hősi halált.

Beregszászi Sándor hősi halála

Az egyik találatot kapott magyar vadászrepülő Balatonakarattyánál landolt. A pilóta, Beregszászi Sándor szakaszvezető holttestét a helyiek kiemelték a vízből, a gép pedig mostanáig a múlt ködébe veszett a Balatonban. A kisalföldi Messerschmitt roncsát Magó Károly zászlós, hadtörténész kutatásai alapján az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár búvárai fedezték fel három éve. A dandár víz alatti akadályok, elsüllyedt eszközök felderítésére szakosodott műszaki alegysége találta meg ugyanis a 70–80 cm-es iszapréteg alatt „elbújt” vadászrepülőt. A minimális látótávolság ellenére sikerült néhány roncsdarabot a felszínre hozni 2020 szeptemberében, most pedig a szakemberek kiszabadítják a Balaton fogságából a 79 éve kilőtt gépet.

A Messerschmittek győri gyártása

„A második világégés elején, 1941-ben kötött szerződést a magyar és a német állam arról, hogy hazánkban is gyártanak vadászgépeket. Az elkészült repülők kétharmada Németországot illette, egyharmaduk maradhatott Magyarországon. A győri vagongyár a német–magyar államszerződés értelmében a Messerschmitt Me 109-es vadászgépek sárkányszerkezetének termelésébe kapcsolódott be. A fővárosi Weiss Manfréd Művektől érkező hajtóművek beszerelése után a kész hadieszközöket a Hecsepuszta határában lévő győri repülőtérről indulva tesztelték. Nehéz megmondani, hogy pontosan hány Messerschmitt gördült le a győri gyártósorról, bizonyosnak az tűnik, hogy 1944 júniusáig 257 vadászrepülőgép épült Győrben. Ezek közül 168-at Németországba szállítottak.

Ha a csepeli és a bécsújhelyi repülőgépgyár kapacitásával is számolunk, akkor a térségben körülbelül 450 Messerschmitt készült el a II. világháború idején. A kutatásaim szerint a 257 győri gépnél egyébként feltehetően valamivel többet gyártottak a Kisalföldön. A várost 1944 tavaszán ért terrorbombázás után is folytatták a haditermelést. Próbálkoztak például azzal, hogy Ménfőcsanakra, Egyedre, Kapuvárra és Gicre telepítették a vadászgépek különböző üzemi egységeit. 1944 novemberében zárult a Messerschmittek győri története; ami megmaradt a kisalföldi üzemből, azt Bajorországba telepítették a front közeledtével” – tudtuk meg Áldozó István főlevéltárostól.

Jelentős haditermelés zajlott a vagongyárban

„A II. világháború alatt a győri vagongyár alkalmazottainak száma közel tízszeresére, ingatlanainak és eszközeinek értéke több mint ötszörösére, termelési értéke közel nyolcszorosára, rendelésállománya több mint 40-szeresére emelkedett.

Ezzel az MWG megközelítette, esetenként meg is haladta a legnagyobb magyarországi hadianyag termelő vállalatok (Weiss Manfréd Művek, Vadásztölténygyár, Fegyvergyár, Láng Gépgyár, MÁVAG) kibocsátási szintjét. A termelés növelésének elengedhetetlen feltétele volt a nagyarányú beruházás, amelynek a volumene az 1942/43-as üzleti évben közel 190-szeresen haladta meg a hat évvel korábbit” – mondta Honvári János, a Széchenyi-egyetem professzor emeritusa.

1944. április 13-án, Győr bombázásakor nem véletlenül a hadiipari üzemek, azon belül is a vagongyár jelentette a fő célpontot a szövetségeseknek.